Református gimnázium, Miskolc, 1912

9 Már a tanév első napjai szomorú gyászt hoztak főgimnáziumunkra és tanári karunkra. 1912. szeptember 3-án hosszas betegeskedés után a szatmármegyei Fehérgyarmaton elhunyt DR JÁRMY JÓZSEF tanár és szept. 5-én szülőföldjén, Penyigén, eltemettetett. Élete utolsó évében szabadságon lévén, már halála előtt jóval megszakadtak közte és iskolánk, illetve tanárikarunk között a közvetlen érintkezés szálai. Mindazáltal halála fájdalmasan érintette tanári karunkat, sőt annál fájdalmasabban, mert távolléte alatt folyton azt remélhettük, hogy a szabadságolás éve az ő viszontlátásával fog végződni. Iskolánk egy rendkívül képzett és ambiciózus tanárát veszítette el benne, a ki szaktudományi műveltségével, a tanításban elért jó és szcp eredményeivel dísze volt főgimnáziumunknak. Legyen emlékezete iskolánkban mindig becsült és maradandó. Tanári karunkban e gyászeset folytán az a változás történt, hogy Soós Mihály, a ki helyettesi illetményekkel már 1912. június 30-án rendszeresíttetett, 1912. okt. l-étől a dr. Jármy József helyén teljes illetményű rendes tanárságra emeltetett; az azelőtt Soós Mihály által betöltött helyettes tanári állást pedig, dr. Arday Pál foglalta el, a ki az előző tanévben a szabadságon levő dr. Jármy József helyét töltölte be. Ugyancsak a tanév elején az iskolánktól eltávozott Váry Sándor tornatanár helyére nyilvános pályázat útján Szabó László választatott meg, a ki állását 1912. szept. 1-én foglalta el. Az ily módon megválasztott és kiegészített tanári testület a tanév végéig szinte megszakítás nélkül végezte működését, mindössze Szabó Barna tanárnál fordult elő mintegy 2 heti betegség miatt való helyettesítés. A tanuló ifjúság a városban uralkodott járványos betegségek idején elég sűrűn volt ugyan betegségi esetekkel megtámadtatva, de sohasem oly mértékben, hogy iskolánk bezáratására és a tanítás megszakítására lett volna szükség, holott más miskolczi iskolákban járványok miatt hetekig szünetelt a tanítás. Sajnos, bár nem ragadós betegségek folytán, iskolánknak e tanév folyamán négy tanúlója halt meg. Ezek voltak r Móthé Pál IV. o., Munk Arnold IV. o, Vargofcsik Sándor V. o., és Vályi Nagy Imre IV. osztályú növendékeink. Teljes részt-