Református gimnázium, Miskolc, 1911

28 kölcsönadás a megyéknek. A házi adót a legtöbb esetben a felmerült költség fedezésére vetették ki. Ha előre ismerték a kiadást, volt idő annak behajtására. Ha azonban hirtelen adta elő magát valami kiadás annak fedezésére nem állott pénz rendelkezésre. Ilyen esetben egyes vagyonosabb nemesek adtak kölcsön a megyének addig, míg a szükséges összeget a házi adó kivetése révén meglehetett szerezni. így tudjuk, hogy Szoby Mihály, Yerbőczy István apósa, Nógrád vármegyét több ízben segítette ki kamatnélküli kölcsönnel. A megelőzőkben megismerkedtünk a vármegyék hatáskörével. Láttuk, hogy az kiterjed a honvédelem, igazságszolgáltatás, közigazgatás, törvényhozás ós a pénzügyek területére. A következőkben meg fogunk ismerkedni a megyék belső berendezkedésével és foglalkozni fogunk azokkal a szervekkel, a melyeknek segítségével a hatásköre alá tartozó sok mindenféle ügyet elintézte. Vagyis tárgyalásunk további anyagát a megye tisztviselői kara és a megyegyűlés fogja képezni. I. István megyéjének, a várispánságnak meg volt a maga, hogy mai szóval éljek, tisztikara : a várispán, helyettese a várbíró, a hadnagy, várnagy, századosok, tizedesek stb. Az ispánt a király nevezte ki, a többieket pedig a várispán. A nemesi vármegyében azonban a nemesség megszerzi a befolyást a megyei tisztikar megválasztására, A főispán továbbra is királyi kinevezés útján nyeri állását. De a megye tulajdonképeni vezetőjévé az alispán lesz s így a vármegye ügyeit legnagyobb részben a nemesség által választottak intézik, egyes tisztségek megszűnnek, viszont újakat szerveznek, miáltal a tisztikar lényegesen átalakul. A XVII század táján a megyei tisztikar tagjai: a főispán, alispán, szolgabírák, esküdtek, az assessorok, a kiket később táblabíróknak neveztek, a jegyző, majd utóbb a pénztáros. A főispán a várispán egyenes utóda lévén, eredetét I. Istvánig vihetjük vissza Királyi tisztviselő volt akkor s az marad a későbbi időkben is minthogy ma is a királytól nyeri kinevezését. így a iorrás, honnan hatalmuk származik, mindvégig ugyanaz, azonban működési körük ós szerepük lényeges változásokon megy keresztül. Az Árpádok korában a várispán (comes castri) a király helyettese. 0 intézi a rábízott ispánság minden ügyét. Vezeti az ispánság területéről való katonaságot. Intézi a gazdasági ügyeket. Kezéhez kell beszolgáltatni a váradót, várjavadalmakat és a vámok jövedelmét. Ezeket minden évben be kell vinnie Esztergomba, hol meg-