Református gimnázium, Miskolc, 1911

21 s az egyes ügyek tárgyalását megelőzőleg is megadta a maga utasítását, sőt megtörtént, hogy a már megadott utasítást változtatta meg. Ez által a követet olyan helyzet elé állították, hogy vagy lemondott megbízatásáról, vagy saját meggyőződése ellen képviselte a megye akaratát. A városok hasonló utasításokkal látták el küldötteiket. A megye az összehívott országgyűlésre megválasztotta követét, azt utasítással látta el. Kötelességévé tette, hogy az ország s a megye érdekét védelmezze meg. Az országgyűlés befejezése után pedig elvárta, hogy a követ számoljon be a végzett munkával és az országgyűlés eredményével. Ez ismét bő alkalmat nyújtott arra, hogy a megye politikai kérdésekkel foglalkozzék s az állandó érdeklődés megmaradjon a megyében a haza ügyei iránt Minthogy a követ az országgyűlésen, mint a megye küldötte volt jelen, költségei fedezésére megfelelő összeget kapott. A borsodi jegyzőkönyvek tanúsága szerint például Senyey Péter 1619-ben 300 frtot kapott ezen a címen* Volt idő, a mikor ezt is jobbágyokkal fizettették meg, később azonban nem találták helyén valónak, hogy a nemesek küldöttjének a költségeit a jobbágyok fizessék s így azt a nemesség vállaha magára. A vármegyének rendkívül fontos joga és kötelessége volt az alkotmányvédelem. Ez megmaradt a megye átalakulása után is ós a közelmúltban is élt vele. Ennek a védelemnek többféle módja volt. Vagy a következő országgyűlés alkalmával adta utasításul a megye követének, hogy a törvénytelen intézkedések ellen tiltakozzék, mint a hogyan történt például akkor, mikor Rudolf az 1604-iki országgyűlés 21. törvénycikkéhez alkotmányellenes módon a vallásügyekre vonatkozólag egy 22-iket toldott. Bars megye az 1605. év jan. 6 ra összehívott, de meg nem tartott országgyűlésre választott követeknek szoros utasításul adta. hogy a törvénytelen 22-ik cikk eltörlését szorgalmazzák. Zemplén nemesi közönsége pedig közgyűlésén elhatározta, hogy ha a kormány vissza nem vonja a sérelmes törvénycikket, a megye az országgyűlés által megszavazott adót megtagadja.** Az általános tiltakozásnak meg is volt az eredménye, mert az 1606-iki bécsi béke első pontjában a sérelmes törvénycikket eltörölte. Hasonló eszközhöz folyamodott több vármegye 1613-ban, amikor az országgyűlés határozatain a kancellária stiláris módosítást tett A megyéket ez az eset az 1604-ikire emlékeztette. Bars és Nyitra nem tekintették e miatt a kihirdetés végett leküldött decre* Borsodi jegyzökönyvek, IV. kötet, 332. lap. ** Szirmay • Not. Com. Zempl. 109. 1.