Református gimnázium, Miskolc, 1909

56 1) Vívás. Vívást tanultak növendékeink közül összesen 16-an, 6 hónapon keresztül, heti 2 órában. És pedig vítőr- és kardvívást: a II. osztályból 3, a VI. osztályból 4, a VII. osztályból 5, a VIII. osztályból 4. A tanfolyam befejeztével 1910. április 21-én, d. u. 3 órakor záróvizsga tartatott az igazgatótanács és a tanári kar, valamint az érdeklődő közönség jelenlétében, melyen a tanulók úgy a vítőr, mint a kardforgatásban produkált ügyességükkel tetszést arattak. Mesterük Czakó Emil, tornatanár volt. K) Céllövészet. A céllövészet tanulásáról az idén is örömmel és megelégedéssel emlékezhetünk meg. A tanulók mindvégig nagy igyekezetet, érdeklődést és buzgóságot mutattak a céllövészet tanulása iránt. Alapos a reményünk, hogy a tanulók nagy része a főiskolákba, sőt a gyakorlati életbe is magával viszi a kedvet és buzgóságot a céllövés gyakorlása iránt s ily módon addig sokasítjuk a céllövők számát, míg végül hazánkban is népszerűvé válik a céllövészet. A jelen iskolai évben is az előző évekhez hasonlóan a VIII. osztály tannlói tanulták a céllövészetet egészen rendszeresen, az órarendbe beiktatott heti egy órában. Az elméleti tanítás nyolc órán keresztül tartott s különösebben a puska alapos ismertetésére, kezelésére és gondozására, a lövés elméletéből pedig a legszükségesebbekre szorítkozott. Ezután minden órán a gyutacslövészet gyakoroltatott. Az elméleti és alaki képzés további fejlesztése és tökéletesítése a gyakorlati órák keretében történt. A tornaórákon a katonai rendgyakorlatok minden osztályban szorgalmasan gyakoroltattak. Éles tölténnyel céllövést háromszor végeztünk a katonai elemi lövőtéren. A lövések 300 lépésről történtek, fekve, szabadon tartott puskával közönséges tancéltáblára. A két első alkalommal selejtezést végeztünk, midőn a gyengébbek kimaradtak és f. évi junius hó elsején d. e. tartottuk meg a lövőversenyt, amidőn minden versenyző tíz lövést tett az említett módon, az említett céltáblára. Ez alkalommal szándékosan mellőztünk a lövőtéren minden feltűnésre irányuló külsőséget és ünnepséget, mert azon tapasztalatra jutottunk, hogy a verseny sokkal sikeresebb, ha a tanulóknak és a céllövészet vezetőjének a figyelme semmivel sem vonatik el, hanem mindannyian feszült figyelemmel a verseny sikerén dolgoznak. Az elért szép eredmény is ezen tapasztalat helyessége mellett tanúskodik, mert a húsz versenyző közül csak négynek van 1 — 1 hibalövése, s míg az első nyertes 10 találattal 57 egységet csinált, addig a tizedik nyertesnek is 34 egysége van 10 találattal. A céllövészet érdekében egészen helyesnek és megfelelőnek tartjuk azt a nálunk meghonosult szokást, hogy a céllövészeti díjak az iskolai évzáró ünnepélyen az iskolai elöljáróság, tanári kar, az egész tanuló ifjúság és a nagyközönség előtt ünnepélyesen adatnak át, meiy alkalommal az ünnepélyen a helybeli 10-ik honvéd gyalogezred tisztikara is képviselteti magát. Az idén is igen szép és értékes díjak adattak ki. A m. kir. honvédelmi minisztériumtól kaptunk tíz darab szép kivitelű lövészérmet. Díjakat adományoztak továbbá: 1. Szemere Miklós cs. és kir. kamarás egy Manlicher —