Református gimnázium, Miskolc, 1909

18 Egyéb körülmények a végzett munkára és az elért eredményre kevesebb befolyással voltak. A közoktatásügy érdekében történt újabb országos intézkedések a magyar ipari termékek használatának meg­kedveltetését, a tanulmányi kirándulások hasznosabbá tételét, az igaz­gatói értekezletek gyakorlása által a nemzeti közoktatás egységének nagyobb előmozdítását, a szakfelügyelőségek intézményének tovább­fejlesztésével a tanítás munkájának intenzivebbé tételét célozták. Hátrá­nyos befolyással lehetett volna a tanítás menetére az a körülmény, hogy Molnár József kartársunk több mint két hónapig tartó betegség miatt, dr. Jármy József hetekig tartó gyengélkedés folytán és Bihary Ferenc a családjában előfordult ragályos betegség miatt akadályozva voltak az iskolai tanításban, ha egyrészt szerető kollegialitással, más­részt a helyettesítések gondos ós szakszerű beosztásával nem igyekeztünk volna a mutatkozó hiányok kipótlására. Nem zavart eszményi munkálkodásunkban az a körülmény sem, hogy a magas kvalifikációhoz kötött tanári állás megbecsülése, a tanári munka értékelése még mindig nincs azon a fokon, mely a közoktatás fontosságának megfelelne és amely a közművelődés lelkes és szorgalmas munkásait megilletné. A javadalmazási kérdéseknek állami intézésében mutatkozó bántó hidegség és rendszertelenség csak oly ideális felfogású testületet nem csüggeszthet el, mint a tanári kar, mely minden körül­mények között hűen teljesíti tanító és nevelő tisztét. Tanári karunk nemcsak iskolai munkáját végezte lelkiismeretes­séggel, hanem, mint arról a részletes felsorolás tanuskodhatik, megfelelő társadalmi tevékenység, irodalmi munkálkodás, tanulmányok, cikkek közlése, előadások tartása által is kivette részét a közművelődési és tár­sadalmi élet munkájából. Hivatali tisztünknek lelkiismeretes teljesítése gátolhatta meg azt, hogy az a csapás, mely a főgimnáziumunk ügyeit intéző igazgató taná­csunk két tiszteletreméltó vezető férfiának elvesztésében ért bennünket, a tanév munkájának sikerére hátrányos befolyással nem lehetett. Elöl­járóságunknak két oszlopos tagja költözött el az élők sorából. Az egyik Nagy Ignác alsóborsödi esperes, a miskolczi református egyház nagytekintélyű és nagyműveltségű lelkésze, ki az iskola ügyeivel mindig szeretettel foglalkozott, kinek szigorúnak látszó tekintete alól a szív melegsége áradt ki a tanuló ifjúságra. A másik férfiú igaz, erős oszlopa volt a főgimnáziumunknak, hosszú időn át vezetője és irányadója, mint az igazgató tanács elnöke. Pataky Sándor nemes alakját, a tanuló ifjúság iránt mindig tanúsított atyai szeretetét, egész nemzedékek ismer­ték. Ez iskola falai sokszor látták őt példaadó, lelkes működésben, a tanuló ifjúság sokszor hallotta buzdító szavait, tapasztalta jóakaró támo­gatását, a tanári kar is sokszor részesült serkentő és elismerő nyilatkoza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom