Református gimnázium, Miskolc, 1908
37 A kör tevékenyen szerepelt ezeken kívül szavalataival ok.t 31-én a reformáció emlékünnepén, a március l 5~ ik i nemzeti ünnepen s végűi a junius 6-án tartott ifjúsági évzáró ünnepélyen. Az önképzőkör tagjai részére kitűzött pályakérdésekre beérkezett 28 pályaművet a tanári kar" tagjai megbírálván, azoknak értékét a tanári szék a következőleg állapította meg: 1. Az 1. Kazinczy-díjra (20 K), melynek pályatétele volt: „Iiimfy szerelmei és a Likadalok", 4 pályamunka érkezett (az 1., 2., 10. és 23 sz.) Társai közül kiválik a 10. sz. „Dulce est desipere in loco" jeligéjű. A pályamunka, mely alaposan, széles mederben tárgyalja a két költő élete körülményeit, költészetét s mindazon viszonyokat, amelyekben a két költőnek egyénisége, magyar írókhoz és idegen költőkhöz való viszonya a legjellemzetesebben kidomborodik, érettebb leifogásra mutat; úgyannyira, hogy a munkát nemcsak a jutalom, hanem különös dicséret is megilleti. Szerzője: Jaczkó Emil, VIII. o. t. A 2. sz. „Dúdolj verset! Kinek? A magyar nemzetnek!" jeligéjű és a 23. sz. „A haza minden előtt" jeligéjű pályaművek kissé rendszertelenek, szerte kalandozók és nem domborítják ki eléggé a két költő egyéniségét s egymáshoz való viszonyát, de elég behatóan foglalkoznak tárgyukkal. Dicséretet érdemelnek. Szerzőik: a 2. sz.-é: Gombos Ferenc, VIII. o. t.; a 23. sz.-é: Kovács Lajos, VIII. o. t. 2. A II. Kazinczy-dij (10 K) balladára volt kitűzve. Érkezett 4 pályamű: A 18., 21., 26. és 27 sz.-ak. A három utóbbi kezdetleges, gyenge kísérletezésnek mondható. Kiválik közülük az 1-ső (18. sz.), melynek jeligéje: „Olyan vagyok, mint akit eltemettek stb.", amennyiben tragikus eseményt gördülékeny, a műfajtól kívánt drámai nyelven ad elő és így a jutalmat megérdemli. Szerzője; Kerekes György, VII. o. t. 3. A polgári Kazinczy-dij (10 K) mathematikai kérdés: (a másodfokú egész függvények elmélete és a gömb geometriája) megfejtésére volt kitűzve. Egy pályamunka a 12. sz. érkezett, jeligéje: „Mindennek lényege a szám". Bár vannak hiányai, igy: nem igen ad numerikus megfejtéseket, kihagyja a másodfokú egyenlet gyökeinek symmetrikus függvényeit, de mert a kérdés másik felét tágabb keretben, elég jól fejtegeti, szorgalmáért a díjat megérdemli. Szerzője: Nemes Géza, VIII, o. t. 4. A Gubás-Kovács Mária dijra (10 K), melynek pályakérdése: „Magyarország részvétele a francia forradalmi mozgalmakban" volt, két pályamunka érkezett. A 7. sz. „Mehr Licht" jeligéjű, a kérdést szem elől téveszti, amenynyiben nem annyira arról, mint inkább a francia forradalom hatásáról elmélkedik. Elmélkedése azonban nem egyéb, mint az idevágó történet-bölcseleti műveknek minden önállóság nélkül való felhasználása. A másik (8. sz.) „Szabadság, egyenlőség, testvériség" jeligéjű, bár szintén erősen tapad a használt forrásmunkákhoz, de nagy szorgalmáért s a tétel rendszeres kidolgozásáért a kitűzött díjat megérdemli. Szerzője: Jaczkó Emil, VIII. o. t. 5. A Rácz Ádám díjra (30 K), melyre fizikai feladat volt kitűzve, nem érkezett pályamunka. 6. A Kovács Gyula díj (15 K) pályakérdése a Szózat poétikai elemzése volt. Beérkezett 4 pályamunka, a 3., 4., 5. és 9. sz. A 4. sz. értéktelen. Legkiválóbb a 9. sz., melynek jeligéje: „Magyarország nem volt, hanem lesz." E pályamunka úgy a Szózat korának, az ezen korbeli hazafias lirának jellemzésében, mint magának a költeménynek ügyes fejtegetésében felülmúlja társait. A díjat ez nyeri el. Szerzője Jaczkó Emil VIII. o. t. A 3. sz. (jeligéje a Szózat
