Református gimnázium, Miskolc, 1907

meg az 1907. nov. 20-én 126,487. sz a. leiratával: ő 1908. febr. 20., 21. és 22-én látogatta meg hivatalosan intézetünket, amely alkalommal minden tanárt meghallgatott, minden tantárgy előadá­sát megfigyelte; gyűjteményeinket, könyvtárainkat behatóan meg­szemlélte, tapasztalatait az igazgató-tanács elnökének vezetése mellett tartott értekezleten előadta s az értekezletről vezetett jegyző­könyv az egyházi főhatóság elé szabályszerű időben felterjesztetett. Ezen jegyzőkönyv adatai szerint tanintézetünkben teljes rend van, a tanárok pontosan teljesítik kötelességeiket, az ifjúság előmenetele, haladása kielégítő, az intézet állapota általában megnyugtató. Kirándulások, tanulmány utak. Ifjúságunkat a természet jelen­ségeivel is óhajtván megismertetni, évről-évre teszünk, amint az idő engedi, — egyes tanulmányutakat. Nem számítva a majd­nem minden héten végbevitt növényező, ásványozó, méréseket eszközlő apróbb kirándulásokat, tanulóink ez évben okt. 29-én a tokaji kopasz hegyre 25-en, nov. 2-án az aggteleki barlangba 42-en látogattak el, felügyelő tanárok vezetése mellett; a nagyobbak megnézték nov. 19-én a műhelyeket a MÁV.-nál, a vasgyár mű­helyeit stb., így e tekintetben is hasznos tapasztalatokat tettek. Az iskolai év befejezése után a Tátrába látogattak el. Adományok az intézet részére. Első sorban kell megemlé­keznünk a Sassy István ügyvéd hagyományáról. A nemes férfiú, a ki szép és jól eltöltött élet után 1907. aug. 30-án költözött el a jobb hazába, becsületes munkája által szerzett vagyonának nagyobb részét, mintegy 50 ezer koronát, tápintézetünknek hagyományozta, mely szép alapítványhoz iskolánk a b. e. férfiú nejének, Okolicsányi Ida úrnőnek halála után fog egészen birtokába jutni. Álljon itt emlékül, s hálánk jeléül a jeles férfiú rövid életrajza: Született 1827-ben Miskolcon, jogi tanulmányait Debrecenben végezte, majd bekövetkezvén az 1848/9-iki szabadságharc, abban tevékeny részt vett s a 9-ik, úgynevezett vörös-sipkás zászlóaljnak századosa volt. A szabadságharc után egy ideig bujdosott, majd Losoncon telepedett le, hol a ref. főgimnázium egyik tanárának leányát vette nőül s vele hosszú időn át boldog családi életet élt. Az alkot­mányos korszak bekövetkeztével tért vissza Miskolcra, hol ügyvédi gyakorlatot folytatott haláláig. Mint a társadalom egyik kimagasló alakját, közbecsülés környezte ; elnöke volt az ügyvédi kamarának, ügyésze a Hitelintézetnek, elnöke a 48-as honvéd egyletnek, pres­bytere a ref. egyháznak stb. Első neje halála után másodszor özv. Gencsy Gézáné, szül. Okolicsányi Idát vette nőül. — Első házas­ságából származott egyetlen fia: dr Sassy János, városunk egyik jeles polgára, iskolánk orvosa s az egészségtan tanára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom