Református gimnázium, Miskolc, 1905

26 az Avasra egy földrajzi kirándulást tettek. Kézikönyv: Földrajz. A gim­náziumok és reáliskolák számára. Irta: Dr. Simonyi Jenő. Az új tanterv szerint átdolgozott harmadik kiadás, Budapest, 1900. Földrajzi iskolai atlasz. Kogutowicz és társa magyar földrajzi intézete, Budapesten, 1900. Heti 3 órán át tanította Budai József. 5. Természetrajz. A közönségesebb hazai gyümölcsök ismertetése. A narancs, a datolya, füge és citrom leírása. Néhány közönségesebb tavaszi virág szemléltetése és leírása. Házi emlősök és madarak. A lakás köze­lében, az erdőn, mezőn tartózkodó fontosabb emlősök, azok alkalmaz­kodása a létért való küzdelemben. Kézikönyv: Dr Szterényi, Természetrajz, a középiskolák I. osztálya számára. Heti 2 órán át tanította Budai József. 6. Mennyiségtan. A mennyiség és a szám fogalma. A számok alaki és helyi értéke. — A négy alapművelet egész számokkal és tizedes tör­tekkel. Legnagyobb közös osztó és legkisebb közös többes. Számok oszt­hatósága. Az alapműveletek kiterjesztése a közönséges törtekre. Hazai mértékek. Időszámítás. Kapcsolat a tizedes és a közönséges törtek között. Tárgyi körökből merített feladatok megfejtése. Házi feladatok. Havonkint egy-egy isk. dolgozat a tananyag minden részéből. Tankönyv: Számtan a a középiskolák alsó osztályai számára. Irta: Dr. Beke Manó egyetemi tanár. Hatodik kiadás. Budapest, 1905. Heti 4 órán át tanította Bihari Ferenc. 7. Rajzoló geometria. A síkmértan alap-alakzatai: pont, vonal és szög; ezek mérési viszonyai. Síkidomok: Háromszögek, négyszögek és sokszögek, főleg a szabályos sokszögek tana. Az idomok szimmetriája. Kör és elipszis. Az idomok kerületének és területének mérése. Geometriai rajzok rajzfüzetben és síkdíszítmények rajzolása táblarajzok után 4 rajzlapon. Tankönyv: »Rajzoló geometria I. rész«. Irta: Dr.Zalányi János. Budapest, 1906. Heti 3 órán tanította Kiss Lajos. 8. Testgyakorlás. Rendgyakorlatokból: a vezérlés a m. kir. honvéd­gyalogezred gyakorlati szabályai szerint történik. Sorakozás, igazodás, arc és oldalsor-alakítás. Fordulatok. Fejlődések oldal- és arc- sorból, 2, 3, 4 sorokba, balra, jobbra, előre, hátra. Nyilt és zárt sorok alakítása. Sorbontás 2, 3, 4 sorokba helyben, menetközben is. Távolságvétel és zárkózás. Menetelés és lépés-váltás. Kanyarodások. Egyszerű ellenvonulás 4-es sorokba. Szabadgyakorlatok: Egyszerű 2-4 ütemes gyakorlatok együttes mozgással fabotokkal, súlyzókkal. Karlökések, lendítések, ütések; alap, lépő, keresztező, terpesz, támadó állások, lábemelések és lendítések. Társas szabadgyakorlatok fabotokkal és azok nélkül. Kitartó és versenyfutás. Kötélhúzás. Szertornázás: Ugrás előgyakorlatai, magas távol, mély, ablak­és zsámoly-ugrások a roham-deszkán. Rúdmászás. Korlát, nyújtó, ló, rézsútos, vízszintes és függélyes létra, gyűrű és körhinta, lebegő gerenda és lengő kötél. Játékok őszszel és tavaszszal az udvaron. Heti két órán át tanította Czakó Emil. 9. Szépírás. A magyar kis és nagybetűk írása, különös figyelemmel a vonások és betűk szabatosságára, csinosságára, helyes vastagítására és egyenletességére. Segédmű: »Szépírási füzet« Vajda Páltól. Heti 1 órán tanította Kiss Lajos. 10. Ének. I. Elmélet: Hangjegyek alakja. Vonalrendszer. Kulcsok. Egész, fél, negyedhangjegyek és szünetjegyek. Ismétlő jegy. Kitartási jegy (korona). Ütenyvonalak. G kulcs. II. Gyakorlat: Éneklés egy minta (c) hanglépcsőn nyolc hangkörben. Hangjegyírás, olvasás és találási gyakor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom