Református gimnázium, Miskolc, 1905

13 sok; de nem veszi figyelembe, hogy egy-egy helyesen betöltött tanítási óra szorgalmas előkészületet, egészséges és éber lelket, nagy fegyelmező erőt igényel, az órákon kívül pedig az iskolai feladatok lelkiismeretes kiigazítása, megítélése, annyi egyenlő témáról írt dolgozat összehasonlítása, a tanárok éberségének kijátszását célzó apró hibák, tévedések, sőt csalások leleplezése minő aprólékos munkát kiván attól, aki az osztályok túltömöttsége miatt különben is mindig ideges izgatottságra hajló: azt csakis a szakemberek és nem a közönség, nem az elfogult szülők tudák igazán megbírálni. Nem szoktuk magunkat mindemellett kivonni semmi olyan társadalmi kötelezettség alól, melyre időnk és alkalmunk volt. Többnyire a csendes, tudományos munkálkodás tere az, melyen a tanár leginkább otthon érzi magát. Dr. Kosztolányi Zoltán az Akadémiai szótár munkásai között folyvást foglalkozik, Budai József az Akadémia megbízásából szintén gyűjti folyvást az adatokat Borsodmegye edényes növényeinek megírásához, Csorba György és Bihari Ferenc a városi gázvizsgáló bizottságban fontos teendőket végeznek s Csorba György a «Mathematikai és Physikai Lapok» XIV. évfolyamában újabb közleményt adott az additív számelmélet és invariáns elmélet körébe eső értekezéséből, mely «A kettős partíciókról* szól. Ugyancsak ő a borsod-miskolci közművelődési egyesület felkérésére két, folytatólagos fizikai előadást tartott a főgimnázium fizikai termében, műszereinek és anyagszereinek felhasználásával. A jan. 28-ikán tartott első előadáson a fény mibenlétéről, terjedéséről, a visszaverődésről, tükrökről, a törésről, prizmák és lencsék működéséről, a nagyító, messzelátó, vetítő szerkezetéről, a színképről, a fluoreszkálásról beszélt; előadását 17 kísérlettel és 14 rajzzal magyarázta. A febr. 11-iki második előadáson az összetettebb fénytüneményekről, a vörösön aluli és ibolyán túli fénysugarakról, a fénysugárzás magyarázatairól szólott; ezen az alapon tért át az elektromos kisülésekkel kapcsolatos sugárzásokra, a kathód- és Röntgen-sugarak bemutatására; egy Röntgen-fotografálást a közönség előtt elvégzett; végül a Röntgensugarak magyarázatairól, a gyógyászatban való alkalmazásáról beszélt, Röntgen-képeket vetítésben mutatott be. Mindkét előadás gondos beosztásával, érdekes tárgyával, impozáns kísérleteivel a megjelent válogatott közönség figyelmét teljesen lekötötte, tetszését nagy mértékben megnyerte és a sajtóban is elismerő méltatást talált. Bihari Ferenc pedig a Markoni-féle drótnélküli telegráffal tett figyelemre méltó kísérleteket. Simon Gábor nagy lelkesedéssel vezetgeti ifjainkat a céllövés elsajátításában, Kiss Lajos a leány-ipariskola rajztanítását is vezette, Vértesy Sándornak úgy a helybeli, mint fővárosi lapokban több ismeretterjesztő, komoly tanulmányra valló cikke jelent meg s általában a testület majdnem mindenik tagja munkálkodik irodalmi téren egy vagy más folyóirat hasábjain s magán kedvtöltésből. Részt vettünk az egyházkerület 1906