Református gimnázium, Miskolc, 1902

[ Soltész Nagy Albert, szül. 1846. aug. 24-én, meghalt 1902. decz. 22. Tanintézetünknek egy nagy jóltevője, alapitóink között is első helyet, ezáltal magának mintegy halhatatlanságot biztosított nemes féríiu halt el 1902. deczember 22-én, munkás életének 56-ik évében. Emléke méltó, hogy követendő példa gyanánt az ifjúság előtt évről évre felujittassék, hogy megtermékenyítse a sziveket a jónak követésére, méltánylására, buzdítson másokat is tanintézetünk nemes czéljainak elősegítésére. Soltész Nagy Albert született 1846. augusztus 24-én Miskolczon, hol atyja János ügyvéd s a város főbírája, a ref. egyház főgondnokn, anyja köveskáli Nagy Erzsébet volt. Középiskoláit testvérbátyjával, Kálmánnal együtt, a ki kir. tanácsos, a városnak 23 éven át polgármestere, jelenleg egyik országgyűlési képviselője, a miskolezí ref. főgymnáziumban végezte s az érettségi vizsgát 1864-ben jelesen tette le. Jogot Kassán tanult s kitűnő államvizsgát tett, 1869-ben ügyvédi oklevelet nyert; 1870-ben a honvédséghez soroztatván, tiszti rangra emelkedett. 1870-ben aug. 23-án nőül vette Kraudy Emíliát s vele 19 évi házaséletet élt. Több megtisztelő állást foglalt el Miskolcz társadalmi életében. Volt a miskolczi ref. egyház főgondnoka 1874 ben, 14 évig viselte a színházi részvénytársaság igazgatóságának elnöki tisztét, a takarékpénztárnak 32 éven át volt választmányi tagja, a függetlenségi pártnak alelnöke, több iparvállalatnak igazgatósági tagja stb. — Első neje halála után újra megnősült, elvevén kövecsesi Dancs Erzsébetet, kit özvegyül hagyott hátra, ki utóbbi beteges állapotában haláláig hiven ápolta. 1902-ben iszonyú csapás érte. Egyetlen íia Béla, a konstantinápolyi nagy követséghez beosztott konzul febr. 9-én Abbáziában meghalt; ezt az apai szivet ért rettenetes fájdalmat hosszasan viselni nem bírta, bánatában megtörve, elbetegesedett, lassanként minden megtisztelő bizalmi állásaiból visszalépett; és midőn főgymnáziumunkban négy éven keresztül lelke1*