Református gimnázium, Miskolc, 1899

III. Kitűnő dicséretre és érdemkönyvbe irásra érdemesitt3tett Kovács Gábor nak „Yadna" czimű hosszabb költői elbeszélése és „Ónod alatt" czimű kisebb költői beszélye. Megdicsértetett : Kovács Gábor 8. oszt. t. nak 10 mű e Cser nátoni Kálmán 8-ik, Pataky Sándor 8-ik, Singer Lajos 8-ik osztályú tanúlók nak egy egy műve; Gagyi Jenő 7. o. tanúlónak 5 műve és Kovács Dezső 5. o. t. egy műve. Beadatott 44 birálat, ezek közül megdicsértetett 20 darab ; bírálataikért dicséretet nyertek : Egly József, Friedmann Géza, Friedman Jenő, Gombár István, Kron Imre, Leskó Béla, Puky Kálmán, Silbiger Gyula, Singer Lajos 8. oszt. tauulók. Fóris Ferencz, Gagyi Jenő (2) Hegyi Lajos. Klein Géza, Mi kuleczky István 7. o. tanulók. Bodolay István, Mikuleczky Ferencz Nagy László. Ruszkay István 6. és Kovács Dezső 5. o. tanulók Összes szavalatok száma ez évben 35 volt és szavalataikért megdicsértettek Kovács Gábor (4), Földes Dezső (3), Rosenberg Mór (2), Csernátoni Kálmán (2) 8. o. tanulók, Schwarcz Arthúr (3) 7. o. tanuló, Ruszkay István, Friedmann Sándor 6. o. t. és Czeglédy István, Groák Imre (2), Joó Miklós 5. o. tanulók. A megdicsért szavalatok száma tehát 19. Tartott a kör ez évben 2 verseny szavalatot. A komoly verseny-szavalaton első dijat (6 korona) Rosenberg Mór 8. o. tanuló nyerte el Coppée : „A kovácsok sztrájkja" czimű monológjáért, a másodikat (4 korona) Kovács Gábor 8. o tanuló, Bartók Lajos „A mariseli czigányok" és a harmadikat (2 korona) Markó István 7. o. tanuló, Ábrányi Emil „Mi a haza?" czimű költeményeért. Ezen versenyszavalaton Földes Dezső 8. o. t. kitűnő dicséretre érdemesittetett. A vigtárgyú verseny-szavalaton a két első 6 és 4 koronás díj összakapcsoltatván, egyenlően osztatott fel Földes Dezső és Kovács Gábor 8. o. t. között, amazt a kör Gabányi „Kakasülőnemezt Gárdonyi „Házassági ajánlat" czimű költeménye előadásáért jutalmazta. A harmadik 2 koronás dijat Rosenberg Mór 8. o. t. nyerte el, Vári Dezső „Találkán" czimű monologjáért, Kohn Sándor pedig megdicsértetett. Az 1899—1900, iskolai év elején kitűzött pályakérdésekre f. é. május 1-ig, mint kitűzött határidőig, beérkezett pályamunkák bírálatát az illető szaktanárok és a dr. Kovács Gábor elnöklete alatt Vértesi Sándor és Sz. Benedek Gyula tanárokból álló bíráló bizottság a következőleg állapította meg és ezen megállapodást a tanáriszék május 26-án tartott ülésében helyben hagyta. 1. Az első Kazinczy-dijra (20 kor.) „A hazafias lyra Kisfaludy Károly tói napjainkig" czimű tétel volt kitűzve. Két pályamunka érkezett: az I. „A kor folyam" jeligével és a 23 számú „A lant a nemzet éltető igéje" jelmondattal. Mindkettő örvendetes eredményű dolgozat. Az 1 számú mint szorgalmas kutatással, helyes alapon álló, önálló felfogással, ügyes stílussal megírt munka, a jutalmazásra érdemes. A 23. szánni, mely főleg a forradalom előtti lyrát tárgyalja széles alapon, szorgalommal és gonddal, dicséretre érdemes és mivel a Gubás Kovács Mária dijra (8 kor.) pályamunka nem érkezett, ezen díjjal jutalmazta tik. Az 1 számú mű szerzője : Kovács Gábor 8 oszt. tanuló, a 23. számúé : Gagyi Jenő 7. oszt. tanuló. , 2. A második Kazinczy-dijra (lt! kor.) enyelgő satira volt kitűzve. Érkezett két pályamű : a 3. számú : „Minek dicsérni ezt a várost" és a 4. számú „Difficile est satiram non seribere" jelige alatt. A 3. számú jutalomra méltó, mert a falusi élet egyes túlzásba hajtott kényelmét és kellemetlenségeit élczeli ügyesen, egészséges, néhol kissé drasztikus humorral, kaczagtató jókedvvel. Verselése jó. A 4. számú, melynek tárgya szerencsétlen, hangja és formája