Református gimnázium, Miskolc, 1898

A TANINTÉZET UJ ÉPÜLETE. A miskolczi ev. ref. egyház, mint a főgimnázium fentartója, a magyar állam, Borsod vármegye e's Miskolcz város hálásan fogadott kegyes adományaival a kor igényeinek teljesen megfelelő uj és diszes épületet emeltetvén a magyar haza fennállásának ezredik évében, régi iskolai épületünket elhagytuk és az 1898-ik évi nagy szünidő alatt könyvtárainkat és gyűjteményeinket az uj épületbe áthozatván, a tantermeket és tanári helyiségeket bútorokkal felszerelvén: az 1898-99-iki iskolai évet szept. hó 5-én már itt nyitottuk meg, hálát adván a jó istennek, hogy megsegített bennünket az épités fáradtságos és sok bajjal összekötött munkájában; a felavatási ünnepélyt azonban ő felsége Erzsébet királyné megrendítő halála által az egész nemzetre borult mély gyász miatt a már szept. 25-ére kitűzött időről a jövő tanév kezdetére kellett halasztanunk. Régi épületünknek búcsüt mondtunk tehát; de miután hozzá bennünket mégis sok emlék, a mult sok küzdelme, sanyargása köt: nem egészen minden érdek nélkül való, ha az uj építéssel összeköttetésben visszapillantást vetünk azon korra, melyben a mintegy 161 évig gimnáziumi oktatás czéljára szolgált épület keletkezett, melyet a reformált egyház híveinek buzgósága teremtett, azon buzgóság, mely ma sem halt ki híveink kebeléből, mely a közoktatás ügyének eddig is oly sok áldozatot hozott és remélhetőleg hoz ezután is. Miskolcz város lakosai 1560 táján egyértelmüleg elfogadván Kálvin tanait, a valószínűleg előbb szerzetesek által vezetett iskola is az uj tan értelmében reformáltatott és mivel a város lakosai mind reformátusokká lettek, az iskolát egészen 1735-ig a város tartotta fenn, a mennyiben annak épületét gondozta s a szükséghez képest ujitgatta. 1735-ben azonban, amint a városi jegyzőkönyv szól, „a városi tanács sok világi foglalatosságai miatt szent ecclesiánk occurrálható dolgainak folytatására és közelebb iskolánk építtetése körül kivántató vigyázásokra l*