Református gimnázium, Miskolc, 1898

— 12 — építőművészet és a műipar már korán erőteljes fejlődésnek indult, később pedig hatalmas lendületet vett. A német városok a középkorban — mondhatni — az építésben meriték ki művészeti tevékenységüket. Átvették a Francziaországban megteremtett csúcsíves építési ízlést s vele együtt kifejlesztették a legapróbb részletekre kiterjedő, bámulatos bevégzettséggel a csúcsíves ornamentikát is. E kornak túlzott vallásos buzgósága folytán — hogy ugy mondjuk —- általános szükséggé lett a dóm-épités, a mely által a csúcsíves izlés is egész Közép-Európában oly messzeségre elterjedt, a meddig csak a nyugot-európai műveltség hullámverései elhatottak. Ugy, hogy délkeletre északi Magyarország, keletre pedig Lengyelország volt a szélső határa. Es e kor temérdek szebbnél-szebb, bámulatosan nagyszerű építési emléket alkotott. A német városokban legtöbbnyire a templomok (dómok) és a városházak hirdetik a csúcsíves építés nagyszerű leleményességét. De mindezek közt különösen Nürnberg az, a mely a mai napig épen fentartott temérdek csúcsíves épületei és műemlékei révén egyike Európa legérdekesebb városainak. Az építéssel karöltve fejlett a művészi ipar is. A 14. és 15-ik században Nürnberg és Augsburg érczöntői, müötvösei és aranyművesei látták el műtárgyakkal az akkori müveit világ jó részét. A 12-ik századig Regensburg, azután pedig München volt a bajor uralkodó-herczegek székhelye. A középkorban az előbbi, elhagyott főváros lehanyatlott, az uj pedig még nem tudott oly fokra emelkedni, hogy Nürnberg és Augsburg hírnevének elébe vághatott volna. A két hírneves város továbbra is megtartotta hegemóniáját a művészetek terén. A 15. és 16-ik században is Nürnberg és Augsburg lettek a német renaissance góczpontjai. Nürnberg a német császárok gyakori tartózkodási helye volt ugyan, de Augsburgot meg a demokrácziai alapra fektetett városi kormányzata képessé tette arra, hogy rohamos emelkedéssel fölvegye vele a versenyt. Es csakugyan Augsburg az uj kor elején már ugy a politika és tudományosság, valamint a műipar és képzőművészetek terén győzelmesen versenyezett Nürnberggel. E nagyszerű versenyben állott elő a német képzőművészetek újjászületése. V. Németország képzőművészete a középkorban. A képírás Németországban a 11. és 12. században a román építéssel egyidejűleg még virágzott. Legtöbb falkép maradt fenn a rajnamelléki városok román stílű építési emlékein. A mint aztán a német városokban a csúcsíves épités megtette a maga