Református gimnázium, Miskolc, 1896

13 nemzeti önállósága és keresztyénsége nemes érzetében magára ha­gyatva is mire volt képes, mennyire maradt hű világtörténeti hiva­tásához, minő áldozatokat vitt védelmi harczaiban a nyugot-európai keresztyénség és kultura oltárára az a Hunyadi lelkesítő szavaira felbuzdult keresztyén Magyarország!? Ivun-besenyők, mongolok és törökök képezték — mint láttuk — az ellentétet, mely középkori Magyarországunkat állandó védelmi harczokban foglalta el. Nem az említett népek és a magyarság spe­eziális érdekharczai voltak azok, hanem sokkal inkább a pogány kelet támadása a keresztyén nyugat ellen. És midőn a világhelyze­tében kelet és nyugat elválasztó pontjára állított magyar nép nem­zeti önállóságáért, birtokáért és hatalmáért a kereszt jelvénye alatt küzd a pogányság ellen, nemcsak saját magának tesz szolgá­latot., hanem a kor kívánalma: a keresztyénség eszméje szerint vele azonosított keresztyén nyugotnak is. így kapcsolta össze nemzetünk védelmi harczaiban saját érde­két az általános keresztyénség érdekeivel s éppen ebben áll az egész müveit nyugotra kiterjedő védelmi szerepünk. / Es ha eme védelmi harczokban olykor-olykor legyőzettünk, ha néha nagy csapásokon és szerencsétlenségeken ment is keresztül nemzetünk, de mindannyiszor uj életre kelve, hazánk volt az a véd­bástya, melyen a barbarismus fenyegető hatalma végre is megtörött; életünk és vérünk árán nem egyszer szereztük meg a müveit ker. nyugot biztonságát, az európai kultura szabad fejlődésének föltételét! És ez annyival nagyobb érdemünk, mivel a mit e szolgálatteljes időben a keresztyénség érdekében tettünk, mindazt nemzeti önálló­ságunk. függetlenségünk idejében, saját erőnkből s nemzeti királyaink vezérlete alatt tettük. Reánk magyarokra tehát már csak e nemes miszszió szempontjából sem lehet az oly sokfélekép meg­ítélt és elitélt középkor érdektelen, mert volt benne nemzeti ön­állóságunk, volt világtörténeti szerepünk! •s * w Két népet egyesit közös sorsuk, a kultura védelmezése egy világtörténeti szerepben: az ó-kori gall-t és a középkori magyart. Amaz a klasszikus műveltség, emez az annak ele­méből felsarj ad zott keresztyénség védbástyája. Amazt éjszak és dél, emezt kelet és nyugot ellentéte állítja védelmi szerepére. Amannál az ellentét képviselője a germán, emennél pedig a pogány. Meg­semmisült ugyan nemzeti jellegében Gallia, mert nem találta meg az általa képviselt elvben állandósága alapját; de él kulturális sze­repe a halhatatlan klasszikus szellem és világtörténelem itélő széke

Next

/
Oldalképek
Tartalom