Református gimnázium, Miskolc, 1896

9 nemzet egy hatalmas gót birodalommá egyesülve, még veszélyesebb mértékben igyekszik a különben is erősen megnyirbált Gallia rovására terjeszkedni. Egy terület volt az, melynek birtokára a gótok már régebben s különösen vágyakoztak: az aquitaniai részben levő arverniek területe, a nyugoti részek kultúrájának s hadimüveleteinek központja és erőssége. Már a nyugoti gótok egyedül és több izben megkisértették e fontos terület behódoltatását, de vállalkozásuk sikere a derék gall nép tetterején mindannyiszor megtörött. Most a keletiekkel egyesülten ujolag annak megszerzését tűzik ki hadi műveleteik czélpontjául; — megnyitja hozzá az utat Glycerius császár bukása. Gallia ugyanis, az uj gót-protektor bukásában a barbárellenes szellem diadalát látván, azt kivánta a császárrá kiáltott Julius Nepostól, hogy most már nyiltan lépjen fel a gótok ellen s akadályozza meg azoknak veszélyessé vált terjeszkedését. A gótok azonban magukra nézve szintén hasonló szellemben értelmezték Glycerius bukását s megelőzve Népost és a gallokat, az arverniek területére rontanak s fővárosukat Aug. Nemetumot ostrom alá veszik. A megrettent Róma és császára alkuba bocsátkozik a barbárokkal s a megegyezés ára az arverni terület átengedése. E már harmad izben tanúsított gyáva és kíméletlen politika a legnagyobb visszahatást idézte fel. Mélyen érezte azt minden gall hazafi, hogy ez alkalommal nemcsak az arverni terület elvesztése, hanem a gall-rómaiságnák teljes kipusztulása forog koczkán. Fegyverre kel az egész Gallia, hogy polgárháborút indítson Rónia és barbár szövetségesei ellen! Idáig még nem fejlődtek az események. A provinczia, indít háborút a központ ellen, hogy annak akarata, politikája ellenére tovább is megmaradjon rómaiságában! A gallok felkelése miatt intézkedésében megsértett császár azonban Orestes vezérét, Attila egykori titkárát küldi rendelkezésének végrehajtására. „Sajátságos felfordulása az emberi állapotoknak! — mondja Thierry. — íme egy római császár Attila egykori titkárját bizza meg azzal, hogy a keleti gótok királyának szolgáltassa át annak a tartománynak utolsó védelmezőit, melyen Attila hatalma megtörött!" Orestes a megbízatást elfogadja ugyan, de annak végrehajtása helyett ujabb államcsínyt készit a 12-ik sas röptét váró nyugoti birodalom számára. Ily körülmények között a gótliok minden nagyobb erőfeszítés nélkül leverik a szabadságharczaiban kimerült Galliát s birtokukba veszik az annyira óhajtott arverni területet is. E kultur ós hadi köz-