Református gimnázium, Miskolc, 1895

12 gyakorlat által érhető el; valamely műalkotás styljének, (korának) és mesterének felismerése pedig, azaz a műértelem, igen nagy gyakorlat és széleskörű, alapos szaktanulmányozás gyümölcse. A ki már képes felismerni a szép alkotást, az méltányolni, kimélni is fogja azt. Épen ezért már a régi rómaiak — e különben rideg számitó nép - azt tartották, hogy a művészetek szeliditik az erkölcsöket. A középiskolai rajztanítás egyik feladata,hogy a növendékek szépérzékét fejlessze, Ízlésüket kiművelje. A szépérzék, izlés a symmetrián sarkallik. Hogy tehát a rajztanítás ama czélját elérje, szükséges, hogy már a rajzoktatás ez első fokán figyelmeztessük a növendékeket a természeti tárgyak symmetriájára s egyidejűleg az e tárgyakról készült rajzmintában levő symmetriára is. Tovább menve be kell vezetnünk az ifjú fogékony lelkek tudatába azon igazságot, miszerint a tárgyak alaki szépségét éppen a részeknek symmetrikus rendje eredményezi. Ha symmetrikus a tárgy: szép, megfordítva; ha szép, symmetrikus is. Ezt a vezérigazságot aztán soha se hagyjuk elszunnyadni a növendék tudatában. Elevenítsük íel újra és újra, valahányszor ingadozni látjuk azt. Már a legegyszerűbb rajzmintánál, a melyet teljesen megértett, arra szoktassuk a növendéket, hogy azt egészben fogja föl és úgy igyekezzék lemásolni. Először is tehát föl kell lelnie a symmetralis tengelyét vagy tengelyeit s ezekre vonatkoztatva (összemérve) a részeket, az egész ábrázolást felvázolnia. Ha hibákat ejt, mutassuk ki azokat, megmagyarázván hogy azért hibás a vázlat, mert nem figyelte meg pontosan a mintát, annak minden részét. Ha az első felvázolás már helyes, akkor következik a részletesebb vázolás s ha ezt is kijavítottuk, akkor engedjük csak erősebb vonalakkal kirajzolni, besraffirozni, vagy kifesteni. Ha aztán akad — mert akad — egy pár növendék, a kiben erősebb hajlam mutatkozik s ezért nagyobb szorgalmat és ügyességet is fejt ki, azokkal aztán ezen módszer utján gyorsabban haladhatunk a minták rajzoltatásában; úgyhogy később a főszmintáről, tehát természet után való rajzolásra, sőt egyszerű síkdiszitmények componálására is átmehetünk velők. Szóval előkészíthetjük a szakiskola számára. A középiskolai elemi rajztanítás czéljának csak ez a módszer felel meg, csak ez szolgálja azt helyesen. Mert különben ha engedünk a növendéknek egy mintát a bal szélén kezdve, vonalról-vonalra lemásolni, míg a jobb szélére ér, ferde értelmetlen rajzot készit s még csak meg sem értethetjük vele, hogy miért hibás. A középiskolai rajztanítás másik feladata kezére járni a többi tudományágaknak. A legtöbb tudománynak nélkülözhetlen segitő társa a rajz. Az újabbkori oknyomozó történelem (mely nem krónika többé) eredeti okiratok, képek másolatait, egykorú eszközök, fegyverek, épüleek stb. rajzait használja bízonyítékokúl. A íöldrajznál globusok, térképek, telyszínrajzok stb. mutatják az ismeretek képét: a természetrajznál