Református gimnázium, Miskolc, 1893

6 kilencz osztályú legyen-e az uj középiskola. A nyolcz osztályra szavazott 7, a kilencz osztályra is 7 tag. Miként a rövid tudósításból kivehettük, az egységes középiskola tananyaga a gymnasiumi és reáliskolai tárgyak egyesítéséből áll. A két intézet közötti külömbözet ki lett egyenlítve az által, hogy a latin nyelv mindkettőre nézve kötelezővé lett, a chemia, történelem és rajz a gymnasiumban nagyobb mértékben taníttatni czéloztatik. A mi azt illeti, hogy nyolcz vagy kilencz osztályú legyen-e a középiskola, erre nézve azt hiszem, úgy a takarékosság, mint gyermekeinknek, ifjainknak ez idő szerint is számos éven át való neveltetése, taníttatása a nyolcz osztályt ajánlja, mert a középiskolának egy évveli kibővítése, történjék az akár elől, akár hátúi, számos akadályt gördíthet az iskolafentartók, szülők és ifjak elé anyagi ós létfentartási tekintetben. Négy éven át elemi iskolába, nyolcz éven át a gymnasiumba és négy éven át akadémián, egyetemen járni, hosszú 10 óv. Ez idő szerint is az iskolából legkevesebb 23- 24 éves korukban kerülnek ki ifjaink, ehhez számítva még a katonáskodást, mely egy, esetleg két év és egyes szakpályákon a gyakorlati éveket: vannak oly egyének sokan, a kik 28 30 éves korukban nyerhetnek állást és életkoruknak úgyszólván felét töltik el minden anyagi kereset nélkül. A taníttatás és neveltetés sokszor a szülők égész életének keresetét felemészti a mai viszonyok közt. Mindezen okok a nyolcz és nem a kilencz osztályú középiskola mellett szólnak. A jelzett tantárgyakat egyébiránt be is lehet osztani kellőleg, csak a tantervek és tankönyvek készítésénél szőrszálhasogatásokra, apróságokra ne terjeszkedjünk ki. így az egységes középiskola létesíthető lesz. Azonban megjegyezzük, hogy a szervezés csak akkor lesz helyes, ha az elemi és felső iskolák is együttesen szerveztetnek. Hazai közoktatásügyünk terén kiválólag érdekli a felekezeti és községi tanintézeteket és tanárokat: „a nem állami tanárok országos nyugdíjintézetének" életbeléptetése, melyről törvényjavaslatát gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszterünk 1894. január 17-én terjesztette az országgyűlés elé. Ebből az alkalomból a nagyméltóságú miniszter úrnak tanári karunk 1894. január 19-én hálás szívvel és elismeréssel küldött hálairatot közoktatásügyünk jövője tekintetében fontos korszakot alkotó nemes intézményéért. Bizonyára ezen törvényjavaslat életbeléptetése lesz egyrészről azon híd, mely az állami ós felekezeti intézeteket összeköti és a hazai közoktatásügy oltára körül a tanárokat szorosabban egyesítendi, mert az ugyanazon czélra törekvők fáradalmaikért egy és ugyanazon anya: a közös magyar haza jótékonyságában részesülnek a nélkül, hogy egyik intézetből a másikba való átlóphetés ez által legkevésbé is akadályoztatnék. Főgymnasiumi iskola-tanácsunk a tanári kar memoranduma alap-