Református gimnázium, Miskolc, 1892

9 tanuló-ifjúsággal együtt s ott bocsátottuk a családtagok kísérete s tanári karunk képviselete mellett áldás kívánatainkkal a hosszú útra, a borsod­megyei, nyéki családi sírboltba, előbb elköltözött kedvesei mellé örök nyugalomra. Tanári karunk és tanúló-ifjuságunk a kemény tél miatt a családi részvét és kegyelet alkotta sírbolt előtt, mely a drága hamvakat méhébe fogadta, a hálás emlékezet hangjain megnem szólalhatván, ezen ősi temp­lomra várt s falainak viszhangjára számított ez ünnepélyes alkalommal, hogy azon kiváló férfiú érdemeinek méltánylásához adjon erőt, ihleit­séget, ki tanintézetünk kormánya élén évről-évre, itt, e szent helyen önzetlen szívvel, odaadó lélekkel, páratlan buzgósággal harminc/ éven át szólt, tett, hatott tanintézetünk anyagi és szellemi ügyének felvirá­goztatásáért. Hálás emlékezetünk méltó tárgya néhai b. e. Bizony Tamás, kit a miskolczi ev. ref. egyház közbizalma 1862. márt. 19-én választott főgymnasiumunk kormányzójává, született Miskolczon 1812. mártius 7-én, előkelő családból. Elemi tanúlmányait a helybeli elemi ágostai, gymnasiumi és bölcsészeti pályáját a miskolczi ev. ref. Lyceumban, jogi tanulmányait pedig a debreczeni ev. ref. főiskolában végezte ki­tűnő sikerrel, hol a történelmi és jogi tudományokból egyes tanórá­kat helyettesített is közmegelégedéssel. - Az ügyvédi vizsgát már 1836-ban letette Budapesten, majd a kor követelményei szerint 1841-ben márt. 1-én ugyanott a váltó törvényekből kitűnő sikerrel vizsgázott. Az 1848-iki forradalom kitöréséig mint ügyvéd működött Budapesten, azonban nemzetünk alkotmánya szabadságáért vívott, ezen nemes küz­delemben a törvénykezés szünetelvén, napi és tudományos folyó-iratok számára való irodalmi dolgozatokkal foglalkozott. Különösen a „Figyelő-" nek volt kiválólag munkatársa, mely hazafiúi irányú czikkeiért be is tiltat tt. Publicistái és jogi irányú irodalmi működése előtt a tér elzárat­ván, mint a körülmény és helyzettel okosan számolni tudó egyéniség, puritán, független gondolkozása daczára is elhatározta magát arra, hogy az absolut kormány alatt birói hivatalt vállal, mert úgy vélekedett, hogy mint lelkiismeretes bíró polgártársainak,'hazájának jogügyi téren bármely rendszer alatt hasznos szolgálatokat tehet. 1851-ben ki­neveztetett a pilisi járás birájának és Monoron lakott. Majd 1854-ben Nagy-Kőrösre tétetett, hol 1856. aug. végéig maradt. Itt hivatalos foglalkozásain kivűl, a nagy-kőrösi tanárok társa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom