Református gimnázium, Miskolc, 1885

10 legközelebben jobb életre szenderült Rácz Ádám jelentékeny összegekkel járultak a nevelés sz. ügye oltárára. Ezeken felül gyarapodott a tápintézeti alap, a könyvtár, a természetrajzi muzeum a kegyes jóltevők áldozatkészségéből, kiknek neveit az iskolai névkönyv kegyelettel megőrzendi. A mindenható Isten, ki a kövekből feltámasztá Ábrahám fiait, támaszszon jövőben is kegyes jótevőket buzgó pártfogókat, ügyszerető elöljárókat és lelkes tanárokat, hogy magasztos hivatásukat hiven betöltve közelítsék meg azon czélt, a mely után az emberiség imáiban epedve sóvárog. Kun József emlékezete. A körünkből egy évvel ezelőtt elköltözött nemeslelkii emberbarátnak: Kun Józsefnek emlékünnepet szentelt junius 20-án délelőtt a miskolczi ref. főgymnázium elöljárósága, megemlékezve ama nagylelkű hagyomány ról, melyet a boldogult az iskola javára tett. Az ünnep helyén, az iskola nagytermébén a bánatba merült rokonokon kivül nagyszámú és intelligens közönség gyűlt egybe. Ott voltak: Kun Bertalan püspök, Bizony Tamás iskolakormányzó, Melczer Gyula alispán, Lévay József megyei főjegyző, Soltész N. Kálmán polgármester, Janó Sándor kir. ügyész, Horváth Lajos országgyűlési képviselő sat. Az ünnepélyt az iskolai énekkar alkalmi éneke nyitotta meg, mely után Veskóy Zs. Jenő alább közölt emlékbeszédet mondott. Mélyen tisztelt nagyérdemű hallgatóság! Sok család virágzik a szép magyar hazában, mely legnagyobb dicsőségének tartja, ha családfáját messze a régi korba viheti fel anélkül, hogy polgári érdemkoszorúkkal felékesített fejeket felmutathatna. Emberi természetből kifolyó gyarlóság ez, mely önérdemünk hiányában látszólagos feltűnésben kárpótlást keres s csekély-