Református gimnázium, Miskolc, 1885

Igazgatói jelentés. Mélyen tisztelt nagyérdemű hallgatóság! Egyházi és iskolai elöljáróság ! A helyes nevelés mindenha a legkomolyabb felada­tok közé tartozott, sőt a magyar nemzetre nézve e ro­hanva haladó időben épen életkérdés, ha létjogát bizto­sítani s nemzeti jellegét megőrizni akarja. Ezen magasztos feladatról kivánt magának tájé­koztató tudomást szerezni a miskolczi ev. ref. egyház is, midőn elrendelte: hogy azon sáfárok, akikre éltük leg­drágább kincsét, a haza jövő reményét bizta, évente adjanak számot sáfárkodásukról a nevelés terén kifej­tett buzgóságukról és az elért eredményről. Hogy miként oldotta meg a tanári kar ezen kényes, legnagyobb felelősséggel járó feladatát, mily mérvben felelt meg a reá ruházott bizalomnak és az ebből kifolyó jogos várakozásnak, miként közelitette meg a haladás terén azon czélt, melynél életbevágóbbat és szentebbet az erkölcsi jellemesség képviselője nem ismer, arról köz­vetlen tudomása van azon iskolai elöljáróságnak, amely mint a nagyérdemű közönség megbízottja időközönkint szemtanúja a tanárok működésének, eljárásának és buz­góságának. o o Az iskolai tanács féltékenyen őrködik az intézet jó hírneve és felvirágoztatása kellékeinek lelkiismeretes betöltése fölött, éber figyelemmel kiséri minden felme­rülő mozzanatot, ügybuzgó tapintatossággal, önzetlen odaadással, lankadni nem tudó kitartással, szóval lelke egész hevével szivén viseli azon nemzedék szellemi ki­képeztetését s erkölcsük nemesbiilését, a mely majdan hivatva lesz, a szeretett haza, a boldogító egyház s a 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom