Katolikus gimnázium, Miskolc, 1940

nek valláserkölcsi megvilágításával, krisztusi szemszögből való tekintésével termékenyítették, hogy a külső vallásosság, mely az Egyház megkövetelte vagy ajánlotta hitvalló és imádságos életben s az előírt vallási gyakorlatok pontos és szíves, benső lelki vágyból s nem külső kényszerből eredő teljesítésében állott, a lélek igazi tartalmát mutassa. Azét a leiekét, mely valóiban őszinte és bátor megvallásra kész hittel van tele, amelynek számára Krisztus és evangéliuma, az Egyház tanítása és a keresztény erkölcsiség nem csupán ünnepi dísz, hanem átélt s a hétköznapok szürkeségén is átcsillanó, élő valóság, mindennapi szellemi kenyér, éltető levegő. Hittanáraink minden törekvése oda irányult, hogy ifjaink, az életbe' kilépve, egész életükön át Krisztust éljék ki önmagukban s ezáltal biztosítsák jövendő családjuk, a nemzet és az egész emberi társadalom boldog jövendőjét. Hitet s tiszta erkölcsiséget igyekeztünk nyújtani, melyen a pokol kapui se vehessenek erőt soha! Külső vallásgyakorlatunkból annyit említünk meg, hogy tanulóink szeptember és május 1-től a tanév végéig mindennap szentmisét hallgatnak. E hétköznapi szentmiséket a róm. kait. tanulók számára hittanáraik a minoriták templomában tartatták. Ugyanakkor a görög katolikusok számára az intézeti kápolnában volt szentmise. A római katolikusok imádkozva végezték a szentmise főbb részeit, a többit pedig énekkel kísérték, a gör. katolikusok saját szentmiséik alatt, önmaguk köréből kikerült énekvezetők vezetése mellett ősi liturgikus énekeket énekeltek. — Vasárnaponként és a parancsolt ünnepeken, az egész tanéven át, reggel 8 és 9 órakor volt szentmise az intézet kápolnájában. Az elsőn a négy alsó, a másodikon a négy felső osztály római katolikus tanulói vettek részt tanáraik vezetése mellett s mindannyi, szor hittanáraik exhortációit is hallgatták. A görögkatolikusok vasárnap és a parancsolt ünnepeiken .— a külön gör. kat. ünnepeken is —• a búza téri gör. kat. templomba mentek 8 órai szentmisére, melyen az oltárkörüli és énekszolgálatot mindenkor intézetünk tanulói látták el. A magyar ifjúság égi pártfogójának, Szent Imrének ünnepét ezúttal! is a szokott melegséggel és tőlünk (telhető fénnyel ünnepeltük meg november 5-én. Országh József tanár ünnepi beszéde nemes gondolatokkal telítette ifjaink Lelkét s még közelebb hozta szívükhöz az ifjúság szent példaképét. Résztvettek ifjaink ezidén is úgy a mindszenti plébánia, mint a minorita templom úmapi körmenetében. Nevelői szívünk boldog örömmel telt el, mikor áhítatukat és fegyelmezett viselkedésüket láttuk, mely kifelé is példaadólag hatott.