Katolikus gimnázium, Miskolc, 1939

23 tették, és hisszük, hogy jövő nemzedékünk tudni fogja, miért kell küz­deni és semmilyen gazdasági előnyért a nemzet létét fel nem áldozza. Az új irányban haladó nemzetnevelés új magyarságot teremt. Ez az új nemzedék már nem a régi jelszavakon fog rágódni és nem lesz moz­dulatlan, tétlen és csodaváró, hanem a nemzetért dolgozó és mindent feláldozó magyar. A kialakulóban lévő új magyarság nem szavakban fogja magát kiélni, hanem igaz munkában. Ez az új nemzedék nem el­posványosítani fogja a magyar nyelvet és irodalmat, hanem védeni és fejleszteni. Meghatottság nélkül nem lehet nézni ennek az ifjúságnak nem lob­banékony, nem szalmaláng magyarságát a mai nehéz, véres napokban. Megérett emberek eszével figyelik az eseményeket és szorongva lesik azt a pillanatot, amikor a magyar nemzet teljes egészében feltámad. A jövő Európa térképén csak Szent István Magyarországa ékeskedhetik, és nem egy minden oldalról megtépázott, csonka haza. Tudják ezek a fiúk na­gyon jól, hogy apáik vére és esetleg az ővérük hullása csak NagynMa­gyarországot teremtheti meg. Minden hazafias ünnepségnél ez a hang csendül ki, és minden tettükben ez a gondolat vezérli őket. És hogv ezek nem üres szavak, azt a tettek igazolják. Ha a magyarságért ál­dozni kell, a kir. kai. gimnázium tanulói az élen haladnak. Alig hang­zott el a Főméltóságú Kormányzó Urunk felhívása az árvízkárosultak megsegélyezésére, ifjúságunk filléreiből összeszedett ötszáz pengőn felüli összeget és azt sietett az árvízkárosultak felsegélyezésére eljuttatni Kell-e ennél nemesebb, hazafiasabb cselekedet? Mondhatjuk-e erről az if­júságról, hogy köztük csak üres szavakban él a hazafiság? Nem. Ez az ifjúság már olyan, amilyen után áhítoztunk, és ilyen ifjúsággal csak megnyugvással várjuk a jövőt. Ez a megérett magyar férfiúi lélek, me­lyet a vallásosság és hazafiság ércnél keményebb pajzsa véd, még cso­dákat fog művelni. A hazafiasság elmélyítését célozták az október hatodiki és március 15-iki osztályünnepségeink. Minden osztály külön ünnepélyt rendezett nagy gonddal és körültekintéssel. Milyen lázas munka előzte meg eze­ket az ünnepeket: osztálydíszítések, próbák, költemények megtanulása, beszédek készítése, stb. Mindenki kivette részét az előkészületekből. Ál­doztunk Mátyás király, az igazságos emlékének. Felidéztük a nagy ki­rály és kora dicsőségét. Elzarándokoltunk a hősök temetőjébe és ott emlékeztünk meg hősi cselekedeteikről. Sírjukat gondoz luk és virágok­kal díszítettük. Elzarándokoltunk a visszacsatolt felvidéki városokba és hallgattuk bennük azt a dicső multat, melyről azok mesélnek. Kassa, Rozsnyó, Krasznahorka, mind-mind egy magyar dicsőség. Ezekből a vá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom