Katolikus gimnázium, Miskolc, 1938

31 lelősségteljeseib'b feladat a földön még egy nincs. Ez a munka ön­megtartóztató szerzetesi áldozatosságot követel és talán éppen nap­jainkban kétszeresen követeli ezt a munkát. Ma, amikor külsőleg talán nagy a vallásosság, de az nem tud a lélek legmélyéig elhatolni. Ma, amikor mindenki hangosan követeli a Krisztusi parancsok megtartását, de ő maga ezt követni nem akarja. Milyen nehéz fel­adat előtt áll ilyenkor a nevelő a gyermek előtt. Milyen nehéz a gyer­meket a helyes úton vezetni, mikor egy kétarcú világban éli le életét. Mást hall az iskolában, mint amit az élet mutat. Minden szóbeszéd­nél pedig hatásosabb a példa. A vallásosság és erkölcsösség letért a helyes útról, és így az iskola munkája csak akkor éri el a teljes sikert, lia mindazok, akiket példaképnek kell látnia a gyermeknek, önmagukat tudják úgy megváltoztatni, amilyennek a gyermeket sze­retnék látni. Nem a kereszténységet kell reformálni, mint azt egyes irányelvek követelik, nem világnézetet kell változtatni, hanem azok­nak leikében kell visszatérni a Krisztusi szeretetnek, akik 'hátat fordítottak Krisztusnak és a lélekreformok sürgetésével keresnek gyógyírt meg nem nyugvó lelkűknek. Vigyázzanak ezek a reforme­rek, mert könnyű a gyermek lelki világát megzavarni, meg nem ér­tett eszmék anarchiájának zűrzavarába belesodorni, de nehéz lesz megállítani. A keresztény nevelési elveket nem a ma szülte, annak nem napokra visszatekintő múltja van, hanem két évezredre büsz­kén tekint vissza. A Krisztusi erkölcs már sok reformot megért, úgy a mai idők sok zűrzavaros reformjait is túl fogja élni. A re­formokat és reformereket éppen a félrevezetett és önmagukban meghasonlott lelkek sodorták el. így fog cselekedni a mi ifjúságunk is, mert azok leikébe a vallástalanság csiráit beoltani soha nem fog senkinek sikerülni. Az ifjúság minket, nevelőket, 'hittanárokat fog követni és nem a báránybőrbe bújt antikrisztusokat. A valláserkölcsi nevelés mellett kötelességünknek valljuk a ré­sen állást. Résen állunk, nehogy tanulóink közül egy is megtánto­rodjék és az antikrisztuis karjaiba dőljön. Ezért ápoljuk azt a ha­gyományos, tiszta katolikus szellemet, mit apáinktól, nevelőinktől mi kaptunk. A cél elérésére az intézet saját kápolnájában vasárnaponkint és más ünnepeken két szentmisét tartottunk. Reggel 8 órakor az I-III. osztályosok, 9 órakor pedig a IV—VIII. osztályosok részére. Hit­tanáraink exhortációit az ifjúság nagy figyelemmel hallgatta. Hétköznapokon a szomszédos minorita atyák templomában reg­gel egy negyed 8 órakor közös szentmise volt szept., okt., május és junius hónapokban. A téli hónapokban nem kötelező szentmise volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom