Katolikus gimnázium, Miskolc, 1937
29 látjuk azt is, hogy tehetséges volt fiaink bizony szépen haladnak előre. Pedig ezek között nagyon sok olyan van, aki tanulmányait nagy anyagi gondok között tudta csak elvégezni. örömünkre szolgál, hogy tanácsaink több esetben talál meghallgatásra, mint nem. De mi nem riadunk visisza a jövőben sein ettől a sokszor nem szívesen vett tanácsadástól, mert az iskolának nemcsak az a kötelessége, hogy bizonyítványt adjon, hanem az is, hogy szolgáljon a fiatalság jövőjeért. Egészségi állapot. A tanári testületben az egészségi állapota kielégítő volt. Február 1-től a tanév végéig betegszabadságon volt Pózna Lajos r. tanár, március 1—április l-ig Lezsánszky Ferenc r. tanár, április 1-től a tanév végéig Kronberger Béla r. tanár, c. igazgató. A beteg tanárokat a tanári testület többi tagja szakszerűen helyettesítette, ami eléggé nagy megterhelést jelentett. Az ifjúság egészségi állapota általában jónak mondható. Súlyosabb megbetegedés csak elvétve fordult elő. A téli influenzajárvány idején is alig mulasztottak a tanárok. Ragályos megbetegedés összesen 14 volt, vörheny 6, difteritisz 1. A szabályszerű újraoltást és szemvizsgálatot a tisztiorvos végezte. Iskolaorvosunk igen körültekintően vigyázott az ifjúság egészségére. Az egészségtani órákon nagy súlyt helyeztünk annak megértetésére, hogy miképen kell helyesen élni, miképen kell a betegségeket megelőzni. Ezt célozza az isi, hogy érettségiző tanulóinkat elvittük a miskolci Erzsébet-kórház elmeosztályára, ahol szakszerű előadás kíséretében típusokat mutattak be az ifjúságnak. Az előadást dr. Hollós Jenő kórházi főorvos tartotta, miért is neki hálás köszönetet mondunk. Cél volt annak bemutatása, hogy a mértéktelen és erkölcstelen élet mire vezet. Az alkoholizmus, narkotikumok élvezői, testi kicsapongások szerencsétlen élő halottai vonultak el az ifjak előtt. Ifjúságunkra igen józanító hatással volt ez a látogatás. Négyszemközötti beszélgetés közben derült ki, hogy bizony nem ártana azi életbe lépő ifjúságot ilyen bemutató előadásokkal a helyes úton megtartani. Hány tapasztalatlan, jóérzésű ifjú maradna meg így a helyes úton, kik a szerencsétlen körülmények miatt sokszor tapasztalatlanságuk miatt sodródnak a veszélybe. Sajnos, sok olyan téma van, amiről sem szülő, sem tanár nem szívesen beszél fiainkkal. De jobb is. A feladat olyan nehéz, hogy kevés embernek van az a szerencsés egyénisége, mely ilyen témáknak sikeres megbeszélését eredményezi. Ilyenkor jó az idegen orvos, aki nemcsak magyarázi, de való példákat is felvonultat. Az iskola épülete igen tetszetős, azonban minden stílus nél-