Katolikus gimnázium, Miskolc, 1936

zőbbé teszi a haladást, kedvezőbbé a negyedik osztályok alakulá­sát. Igen nagy baj, hogy a legnagyobb zsúfoltság éppen a kamasz­kor osztályaira esik, pedig ez a kor legkevésbbé teherbíró és így a szelektálás is ilyenkor okoz legnagyobb nehézséget. A társadalom egyébként a „csak legalább négy közép-je le­gyen" óhajtást egyre sűrűbben cseréli föl a „csak legalább érettsé­gije legyen, mert anélkül nem ember az ember" — szállóigével: Ha az egyszerű érettség leszelektál — a protekció gorombább eseteit leszámítva — az egyetemről, még most is megmarad a fel­törő rétegek számára az érettséginek prestige-jellege. Persze ér­demes volna kikutatni, melyek azok a köz- és magánintézmények, amelyek saját szakállukra belépő jog gyanánt hol nyíltan, hol nem nyiltan érettségit követelnek. Lassan-lassan az érettségi lesz az a minimális kvalifikáció, melynek révén társadalmivá válik az ember. Az ifjúság magaviselete ellen hála Istennek komolyabb pa­nasz nem volt. Erényei közül, melyek a legfelsőbb fokon már vala­mennyire mutatkoznak, a gőzökből és fellengző fellegkakukvárak­ból való kiábrándulás és valami reálisnak, kézzelfoghatónak kere­sése a legjellegzetesebb. Azon az úton van, ha alulról is jól irá­nyítják, ha felülről is döntő súlyokat vetnek ilyen meggyőződés­sel a serpenyőbe, hogy nem, fog szégyelleni semmiféle munkát. De az úttörőknek egyelőre csak bátortalanul lappangó vágyait föl kell egyenesíteni és beléjük kell égetni reális tényekkel azt a meggyő­ződést, hogy nincsenek maguk: a magyarság legjobbjai, legvilágo­sabb fejei organikusan akarják és fogják őket irányítani. E nél­kül ők is, vágyaik is el fognak sorvadni. Megkatonásodott az ifjúság éppen ez irányú foglalkozásai révén és valóban öröm látni, hogy a legkisebbtől a legnagyobbig meny­nyire szereti a határozott, zsinórra szívesen engedelmeskedő, rit­musos, feszes, „húzd ki magad"-életet, amelytől távol van még az árnyéka is a lomposságnak. Hetedikesek és nyolcadikosok között annyi gyakorlati leleményt, annyi földönjáró okosságot, annyi ve­zértemperamentumot, annyi szép szóval irányítható becsületér­zést, annyi „úri", a közösség emelkedettebb érzéseitől fűtött lo­vagiasságot találunk, hogy Európa nem járna rosszul ha valami­kor nemzetközi magyar gárdát szervezne a nemzetközi jogrend hivatalos védelmére. Meg is férfiasodott az ifjúság talán éppen a katonás szellem és a sporttal való állandó foglalkozás hatása alatt. Teste a kamasz­11

Next

/
Oldalképek
Tartalom