Katolikus gimnázium, Miskolc, 1930

93 Történelem. Az új tanterv szerint elvégzett anyag: A felvilágosodás. A francia forradalom és Napoleon kora. A liberális törekvések, a nagy nemzeti mozgalmak és az imperializmus kora a világháborúval. Befejezésül közjogi és magánjogi ismeretek. Általában dicséretes szorgalommal tanultak. Az egész év folyamán kitűntek: Bódy Ödön, Fabó László, Földváry László, Kálna István, Klein László, Kubinyi Pál, Nagy Károly, Senger Vilmos. Fizika. Az elvégzett anyag: Mechanika, hangtan, fénytan. A fizikát teljesen kisérleti alapon tanulták. A szertár felszerelése lehetővé tette, hogy majdnem minden kísérletet a könyv leírása szerint végezzünk el. Különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a legegyszerűbb eszközöket használjuk s a berendezést a tanulók szemeláttára állítottuk össze. Néhány esetben (Rezgőmozgás ideje), Boyle— Mariette-törvény, hang visszaverődés, fényvisszaverődés és törés stb.) a tanulók maguk állapították meg a törvényt a végzett mérőkísérlet alapján. Ily módon sikerült a tanulók zömében az érdeklődést és a kedvet felébreszteni már a különben száraz mechanika iránt is. örömmel foglalkoztak a fizikával; egyesek a karácsonyi vakációban a mechanika összes példáit megoldották. Sajnos, hogy példa kidolgozására nem jut idő, így a legnagyobb részét csak magánszorgalomból oldották meg. Kitűntek ügyességükkel és szorgalmukkal: Kubinyi Pál, Nagy Károly, szívesen segédkeztek a kísérletek összeállításában Gyimóthy Imre és Lupes Gyula. Mennyiségtan. Az a félelem, mellyel a fiúk a differenciál- és integrálszámítás elemeinek, mint új anyagnak bevezetését fogadták, csakhamar eloszlott, mikor látták, hogy semmivel sem nehezebb az, mint a mathematikának más része és hogy milyen sok problémának egyszerű megoldását teszi lehetővé. A modern élet minden reáltudománya terén szükség van a mennyiségi összefüggések fölismerésére, azok változásának leírására, a szélső értékek meghatározására stb. s mindez mily könnyűvé válik a differenciálhányados fogalma révén. Természetes, hogy a pusztán formális gondolkodáshoz szokott tanuló nehezen hatol bele a változások mélyébe, de ez is megtanulja a differenciálszámítás mechanikus részét s az alkalmazások révén mégis csak bepillantást nyer a dolgok lényegébe. Vitathatatlan hasznát látja a fizikában, ahol az ismétlések alkalmával fel lehet használnia a mozgások leírására, a tehetetlenségi nyomaték, súlypont stb. kiszámítására. Az osztály tanulói nagyobb megerőltetés nélkül sajátították el az analytikai geometria, diff. és integr. számítás elemeit, a sztereometriai alkalmazásokat (a gúla és csonka gúla köbtartalmát integrállal), egyesek szívesen oldottak meg felvetett problémákat. A legjobb probléma felvető és megoldó volt Hnisz Kálmán, szorgalmasan dolgoztak: Föld-