Katolikus gimnázium, Miskolc, 1929

29 galmasak voltak: Bacsó Béla, Burkus Imre, Énekes János, Fürjes Kényes Ferenc, Bochlitz Oszwald, Simon Gábor, Vajvoda Ferenc. Hittan. A II. o. ószövetségi bibliai történetet tanult, A tanulók nagyon szorgalmasak voltak. Hittani füzetünkbe kiírtuk a jövendőléseket és élőképeket. Kiváló sikerrel használtuk a rajzolásban való szemléltetést. Térképet, ószövetségi tárgyakat, hangszereket egy tanuló előrajzolta a táblára, a többiek a füzetükbe. Olvastuk a Szentírást, nagy gonddal tanultuk a minisztrációt, hetenként négyesével már be voltak osztva minisztrálásra. Olvastuk továbbá szent Imre életét, A vasárnapi szentbeszédeket órákon mindig elmondották a tanulók, nagy buzgóságot tanúsított ebben Domán Imre, aki állandóan a jelentkezők között volt, hogy ő mondhassa el. Szorgalmasak voltak: Burkus Imre, Földváry László, Kállai Ede, Nagy Sándor, Szvoboda Béla, Teleszki László és Tóth Kelemen József. Az összefoglalásnál különösképen a jöviendőlések és élőképekre voltunk tekintettel. Magyar nyelv. Olvasmányok: Nép- és történeti mondák, görög mondák, leírások és elbeszélések a magyar föld és nép életéből, továbbá ugyanilyen tárgyú költemények és végül Petőfinek azok a költeményei, amelyekben lete leginkább elénk tárul. Nagy gondot fordítottunk a szókincs gyarapítására és szép, értelmes fogalmazására, ezért a költeményeket sujet-k formájában raktuk el emlékezetünkbe. A fiúk ezeket szívesen tanulták és valósággal versenyeztek, hogy minél szebb feleleteket adjanak. így a költőnek, az írónak nemcsak gondolatvilágát tettük magunkévá, hanem kifejezéseit és nyelvének zenéjét is. Ilyen sujet-eket nemcsak költeményekből alkottunk, hanem Gárdonyi, Herczeg, Mikszáth, Eötvös K. kisebb elbeszéléseiből is. Ezeknek füzetünkbe való beírásánál sokan nagy rajzolási ügyességet mutattak. Valóságos initialékat készítettek, szép magyaros motivumú keretdíszítésekkel ékesítették magyar olvasmányaik tartalmát, különösen a történelmi tárgyúakét. Legszívesebben olvasták a magyar történelemből, a magyar népéletből vett s a magyar földről és szokásokról szóló olvasmányokat és Petőfinek sajátmagáról szóló költeményeit. Ilyenkor az érdeklődésük nagyon élénk volt. Sokat kérdeztek, mások a maguk élményeit, hallomásait és olvasmányait mondták el. Nagy élvezet volt nekik, mikor Garay Obsitosát dramatizálva adtuk 'elő. A nyelvtan anyaga: az összetett mondat, a szóképzés, a szócsaládok, a szóösszetétel, a szavak hangsúlya, a szórend, a szavak jelentése ós helyesírási törvények gyakorlása volt. A dolgozatok vagy az olvasmányok, vagy a tanulók élményei alapján készültek. Ügyes dolgozatírók voltak: Bacsó Béla, Déczházy József, Ladó János, Simon Gábor, Szabó Lajos, Vajvoda Ferenc. Tartalmas füzetüket szép rajzokkal ékesítették: Bacsó János, Fürjes Kényes Ferenc, Tóth Antal. Az évvégi összefoglaláson a nyelvtan áttekintése mellett azt kerestük, hogy milyen embereknek 'mutatják olvasmányaink az első Árpád-királyokat. Latin nyelv. Az olvasmányok a római királyokról szóltak. A tanulók