Katolikus gimnázium, Miskolc, 1928

94 Évvégi összefoglalás: a) A homerosi eposzok keletkezése és fennmaradása, b) Sokrates pöre. c) Szemelvények fordítása. Német nyelv. Tananyag: A német irodalom második virágzásának kora (Goethe, Schiller, Uhland, Grillparzer, Heine, Lenau); egyes költemények és szemelvények a prózai művekből, valamint Schiller Das Lied von der Glockejéből és Wilhelm Tell-jéből könyv nélkül. Olvasmányok: szemelvények a tárgyalt írók kiválóbb műveiből; Schiller: Wihelm Teli (áthidalásokkal). Az írásbeli dolgozatok tárgya: a tananyaggal összefüggő irodalmi szövegek fordítása magyarból németre; tartalomelmondások; szabad dolgozatok. Min­den órában állandó beszélgetések tanuló és tanuló között a) a tanár által feladott, b) a tanulók által szabadon választott különböző témákról. Összefoglalás: Az olvasmányok esztetikai méltatása. Történelem. Végzett tananyag: lásd VIII. A. Kiváló eredménnyel dolgoztak Bussa János, aki „Miskolc város törté­nete" c. önképzőköri dolgozatával dicséretet és jutalom-díjat nyert, valamint Gubertsik Jenő és Ferenczy József. Mennyiségtan. Tananyag: Kombinatorika. Gömbháromszögtan. A közép­iskolai anyag ismétlése. Előmenetel: Az osztály nagy része szorgalommal igyekezett pótolni a hiá­nyokat. Legkiválóbb volt Gubertsik Jenő és Salamon József. Nagy szorgalma!: fejtett ki Bada Gyula, Grünberger György-, Natonek Lajos és kiváltképen Pusztahelyi Géza. Összefoglalás: Az évvégi összefoglalás a középiskolai anyag ismerete szem­pontjából történt. Fizika. Lásd VIII. A. Filozófia. Tananyag: Pszichológia. Logika. Előmenetel: A tanulók a filozófiát érdeklődéssel és szorgalommal tanul­ták. Különösen kitűntek Bada Gyula, Ferenczy József, Gubertsik Jenő, Pusz­tahelyi Géza, Tóth-Szabó István. Összefoglalás: 1. óra. Tárgy: A lelki jelenségek biologiai jelentősége, te­kintettel a dualizmusra és az akaratszabadságra. Tárgyalás: A lelki jelenségek. Azok egysége. A testi és lelki jelenségek kölcsönhatása. A megismerés, az ér­zelem és az akarat az ember szolgálatában. 2. óra. Tárgy: Az ember ismeretszerzésének módja. Tárgyalás: A fogalom. Az ítélet. A következtetés és módjai. A kutatás formái (a fizika módszereit tekintve). A rendszerezés. A tudományok és a filozófia. Az egyes tudományok, mint az ismeretszerzés területei. A filozófia, mint a tudományok összefoglalója és koronája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom