Katolikus gimnázium, Miskolc, 1928

92 Bevezetés: A hőjelenségek felsorolása. Tárgyalás: A hőjelenségek értelmezéséhez szükséges fogalmak (kiterjedési együttható, fajhő, hőmennyiség stb.) részletes tárgyalása. Az említett fogalmak felhasználása az áramlások, éghajlat, halmazállapotváltozás stb. magyarázata. Befejezés: A hőismeretek felhasználásának előnyei a természet és az ember háztartásában. A tanulók általában szorgalmasak voltak; többen résztvettek a fizikai gyakorlatokon, ahol az elméleti órákon szerzett ismeretek felhasználásával számos quantitatív mérést végeztek. Filozófia. Tananyag: Lélektan és Logika. A tanulókat lassú szoktatással és tervszerű eljárásokkal igyekeztünk rávezetni a lelki tények fölfedezésére, megfigyelésére, elemzésére és a lelki élet legtipikusabb mozzanatainak felépítésére. Rajzolva, ábrázolva a legelvontabb, és legfinomabb történések egyes fázisait arra igyekeztünk, hogy a lelki élet hatalmas hullámzásából, drámai történéseinek érdekes sorozatából ne csak megsejtsék, hanem szinte kézzelfoghatólag meg is ismerjék a hatalmas agens-t, a lelket, életének és megmozdulásainak végtelen gazdagságát, változatosságát. Állandó ismétléssel tartottuk appercipiálva a legfontosabb folyamatokat, s a belőlük kiemelkedő tényeket, a kettő között szoros különbséget téve. Folyamatok és tények megértése után bőséges példatárral vizsgáltuk magát az életet: a gyermek-, ifjú-, férfi- és öregkor érdekes cselekedeteit, a művészi teremtés ezer változatait, az akaratvilág héroszainak, a hősöknek és szenteknek lélektanát, a diákélet változatos és humoros eseteit s arra törekedtünk, hogy a lélektan elvont megállapításainak az élet gyakorlati tényei alapján adjuk meg az érdeklődés sanctióját. A logikában rámutattunk arra a történeti folyamatra, mely a logikát kialakította, megvontuk pontosan a lélektani és logikai történések határvonalait s ismertettük a legfőbb logikus kategóriákat, végül a tudományos rendszerek keletkezésének a nyitját, a rendszerek értékelésének problémáit és a rendszerek biologiai jelentőségét. A fiúk szemmel láthatólag érdeklődtek a problémák iránt. Sok vált ki közülük. Éles judiciumra, összefogó erőre és kitartásra nézve legjobb volt Nagy Gyula, szellemességre és antinomiaszerű ellenvetésekre nézve kiváló volt Yaczulik Tibor, szorgalmas érdeklődésre, értelmes előadásra Svéda Pál, Bobula Ferenc, Barna Zoltán, Gyulai Jenő, Vári Miklós, Hajnal Imre, Réti József, Kovács Nándor, Heidrich Sándor, Csipke István, Richter Antal, — Világos fejre, élénk fantáziára kivált Potoczky Kálmán. Az éwégi összefoglalás az értelem, érzelem és törekvés tényeit vizsgálta a gyakorlati élet szempontjából.