Katolikus gimnázium, Miskolc, 1926

39 Látnivaló eszerint, hogy olyan iskola, melyben az ismeretszerzés nehézségei volnának meg, nincsen. De viszont az is igaz, hogy a megismertetendő anyag előadásbeli nehézségeinek leküzdésében meg a kezdet kezdetén tartunk, noha egy pár évtized alatt igen sokat és igen nagyot haladtunk. De ha arra gondolunk, micsoda nagyszerű vívmányait kellene és lehetne belévinnünk a modern iskolába a modern tanítóeszközöknek, telve lehetünk a legszebb reményekkel az iránt, hogy a kor szellemét felfogva, valóban értelmessé és aránylag könnyűvé tehetjük az iskola anyagának előadását minden jóakaratú fiúnk számára. Ha például nagy költőink művei grammofon-lemezeken szólalhatnának meg elsőrendű előadóművészek előadásában: ez volna a legszebb művészi élmény, melyet a magyar irodalom műveinek megszerettetésére és mélységes megbecsülésére adhatnánk a fiainknak az elemitől föl a legmagasabb oktatásig. Ha volna vetítő gépe minden iskolának, a film előadások is szervesen volnának beleilleszthetők az órák keretébe és szinte el sem lehet képzelni, micsoda megkönnyítése volna a természettudományok előadásának ez a tervszerű és állandó akcióval járó szemléltetés. Mondottuk, hogy az iskola programmja tulajdonképen az egyazon kultúrán nevelkedett embertársadalom egységének tudatán sarkallik. B kultúra múltjának, jelenének lényeges elemeit a sarjadékokba oltva óhajtja biztosítani a sarjadékok útján ennek a kultúrának viruló jövendőjét. De hát milyen elemekből tevődött is össze ez a kultúra? Tagadhatatlan, hogy a kultúránk, egész világunk alapja, az a kiválósága, melynél fogva vezetőszerepet kaptunk mi európaiak az emberiség történetében, krisztusi, azaz keresztény. Azok az eszme-áramlatok, melyek történelmünket, ezt a Szkillák és Karibdiszek között hánykódó hajót hajtották és hajtják, mind az evangéliumból valók. Bármilyen különösnek tessék is, de napnál világosabb, hogy még a kereszténység kompakt egységétől elhajlott filozófiák is csak azért tudták megmozgatni az európai kultúrközösséget, mert ez a kultúrközösség át volt és át van itatva tudatában, vagy tudata alatt az evangélium tanításaitól. Még a hüperkriticizmus is azért fogta meg Európa népeit, mert az evangélium tanítása nyomán az életnek jóval mélyebb értékeit kereste, mint aminőket a hideg ész adhat. Még Kant Du sollst-ja is csak azért dobogtatta mteg a germánság szívét, mert magában hordozta veleje szerint azt a tudatot, hogy a kötelesség nem szeszélyünktől függő valami, h'ánem olyasmi, amiért valamikor kemény számadással tartozunk valakinek, a végtelen örökkévalónak. Még a munka értékét egyetlen abszolútumnak elfogadó, különben ezernyi tévedéstől hemzsegő filozófiák is valahogyan az evangéliumi örökséget transponálták a földre. Még az egyének abszolút értékét hirdető elméletekben is legalább annyi csillog az evangéliumhói, hogy Krisztus tanítása nélkül a halhatatlan lélekkel megáldott embernek