Katolikus gimnázium, Miskolc, 1926

8 bármilyen egyszerű formában is előadja. Még a közönséges értelemben vett életbölcseségnél is jóval több kell ahhoz, hogy megláttassuk, milyen sokoldalú az élet, milyen mélységes az igazság s milyen szerénység kell hozzá, hogy a sokoldalú és mélységes élet igazságait megközelítsük. Az a legszerencsésebb előadás, melyben tudomány és életbölcseség mélységes szerénységgel vannak párosulva. Ha van egyáltalán mód arra, hogy a szülők többsége az értekezleteken megszólaltatható, akkor ezt csak ilyen mély, az életbölcseségtől valóban sugárzó előadásoktól remélhető. De még ezenfelül is sok a teendő. Propagandát kell hát indítanunk a szülők teljes és százszázalékos megnyerésére. Az említett szülői értekezletek azonban nem lehetnek igazi eszközei a szülők teljes meghódításának épen az imént kifejtett okoknál fogva. Van a szülői értekezleteknek hathatósabb módja is: azok az egyéni megbeszélések, melyeket fiaik és gyermekeik minden ügyéről a szülők látogatása folyamán folytatunk velük. Tudjuk jól, tapasztalatból, hogy amely intézetben a szülők látogatása sűrű és rendszeres, abban élet, pezsgés váltja fel a különben szürke és megszokott 'egyhangúságot. Kölcsönös eszmecsere révén jut rá szülő és tanár arra az éltető igazságra, hogy minden gyerek egyénisége egy külön világ. Bármilyen paradoxonnak lássék is ez az igazság, meg kell mondanunk, hogy a tanítás és nevelés öröme szülőnek és tanárnak egyaránt annál a hatalmas és önként, szeretetből és ihletből vállalt többmunkánál kezdődik, mikor élményszerűen nyit rá mindegyik arra az igazságra, hogy való ban külön tarka világ minden gyermek lelke, amelybe belé kell szállanunk, hogy megismerhessük, megnyerhessük és tervszerűen alakíthassuk. Sokan és sokszor mondották ki már ezt az igazságot papíroson, de nagyon kevesen élték és élik át szülők és tanárok közül egyaránt. Meg kell borzadnunk, ha szinte állandóan ugyanazokat a panaszokat és dicséreteket halljuk a szülök szájából gyermekeikre: hogy lusták, hogy dacosak, hogy megfékezhetetlenek és engedetlenek, másrészt hogy szorgalmasak, szófogadók, mindig tanulók, de felelés közben megijedők, „pechesek"'' és szerencsétlenek. Igaz, van lusta tanuló elég: de a lustának legalább 10—12 speciesét lehet megkülönböztetni, amelyeket mind máskép kell elbírálnunk. Van olyan lustaság, melynek testi gyöngeség, várszegénység, mandulatúlitengés stb. az oka. Megismerhető arról, hogy a gyermek figyelme eleinte friss, fantáziája élénk, mozgékonysága szinte fékezhetetlen, de már a második órán lankad, a harmadikon figyelme végkép megtörik, összeszedettsége semmi. Van olyan lustaság, melynek gyökerei a férfi-természet erős és korai kifejlettségében keresendők: erős hajlam a belülről kifelé való működésre, majdnem semmi a kívülről való mindent befogadásra, receptivitásra, ami