Katolikus gimnázium, Miskolc, 1921

A „Mískolczi kir* kath. Fráter Györgyfőgimnázium," A nagymélt. Vallás- és Közokt. m. kír. Minisztérium 1921. évi U5A45. sz. rendeletével arra hivta fel a hazai középiskolák tanártestületeit, hogy intézetüknek a magyar történelem egy-egy nagy alakjáról leendő elnevezése tárgyában tegyenek javaslatot. A mískolczi kír. kath. főgimnázium tanártestülete ís hazafias lelkesedéssel fogadta az eszmét. Amidőn egy középiskola nevéhez egy-egy történelmi nagy alak neve ís hozzáfüzödík, ezzel jelene és jövője ujabb eltéphetetlen gyökérrel kapcsolódik a múlthoz s nevében egyszersmind kifejezi azon eszméket is, amelyeknek különös szolgálatára szenteli magát, A tanártestület javaslatában Fráter György, II. Rákóczi Ferenc és Nagy Lajos neveit ajánlotta s a nagymélt. Minisztérium ezek közül választva, 64.408—í 922 V. sz. a. elrendelte, hogy intézetünk ezentúl a „Mískolczi kír. kath. Fráter György-fögimnázíuT," nevet viselje. \ * V Fráter György 1482-ben született Kamícícben, Horvátországban. Ifjú korát Korvin János és a Szapolyaiak udvarában tölti, ahol acélos magyar jellemet, hagyománymegbecsülést lát. Eleinte hadípályán van; ezután pálosnak megy. Paptársaí felismerik nagy tehetségét s megválasztják a sajóládí kolostor perjelének. A kettős királyválasztásban János mellé áll. Sajóládról viszi magával a menekülő János király Lengyelországba, ahol olyan hatalmas erővel és meggyőződéssel szónokolt a király ügyéért, hogy nemcsak a hallgatóságot, hanem a „követ" is megtudta indícaní. Lengyelországból haza jöve, nem marad el János király mellől, kitart mellette, jóban, roszban társa lesz. A király halála után János Zsigmondnak gyámja lesz s apja helyett apja. A török foglalás mélyen lesújtja, de tettre is serkenti, A haza súlyos helyzetét egyedül ő látta világosan. Mindig az egységes és sértetlen Magyarország lebegett szeme előtt. A diplomácia forgatagában s útvesztőin