Katolikus gimnázium, Miskolc, 1913

35 ről részvétlenséget látnak a körmenetek iránt, akkor az ifjú­ság nem köteles azokon részt venni. A régi kollégiumi élet zaja üti meg fülem, ha a kőszegi (rk.) iskolára gondolok. Az az idő, amikor még az iskolába bajuszos, szakállas emberek jártak. Itt ugyanis megengedik a szivarozást és pipázást a tanulóknak, orvosi bizonyítványra a cigarettázást azonban a legszigorúbban eltiltják. Ilyesféle a kiskunhalasi (ref.) iskola életében egy mozzanat. Fiúméba mentek kirándulni s este tizenegy óráig szabad sétát kaptak a tanulók. Nem raktározták tehát őket be 8 órakor, hogy a kí­sérők tehessenek szabad sétát és a tanulók ablakon, kerítésen át megszökni legyenek kénytelenek a várost tanulmányozni. Sajátos véletlen, hogy Nagyszeben (áll.) és Dés (áll.) geo­metriai érettségi tétele csak egy számadatban tért el egy­mástól. Legérdekesebb pedig az egész országban frsztenai gimnázium, ahol számtan szakos tanár egyáltalában nincs. Szép kis számfantanítás folyhafik ott. A múlt évben ugyané helyt megemlékeztem a rendkívüli tárgyak keretében a slöjdről. Akkor csak 9 iskolában volt ilyen. Örvendetes haladást állapífhani meg az 1912—13. tan­évben e téren. Már 19 iskolában lehet találni legalább a nyo­mát, mert volt slöjd a statisztika szerint Kolozsvárott (unit.) 6 órában, Munkácson (áll.), Nagyenyed (ref.), Pozsony (ág. h. ev.) és Szolnokon (áll.) 4 órában, de egyebet nem találni e tárgy­ról. Nagykikindán (áll.) munkatermet kaptak berendezve, Désen munkateremre 900, átalakításra 1631.56 k-t. Bélabányán (ág. h. ev.) és Zilahon (ref.) gyümölcsfakerfészefre tanították a tanulókat. Baján könyvet kötni, Budapest X. kőbányai iskolában a slöjd minden nemét (agyag, fa, papír, bőr, bafik, fémdomborífás); Kassán (rk.), Mezőtúron (ref.) papir, fa, agyag munkát, Pápán (ref.), Sopronban (ág. h. ev.), Székelyudvarhelyen (rk., áll., ref.,) mintázni tanultak, Láhnénél Sopronban a karton és fa munkát ismertették s ez a bentlakókra kötelező volt. Egy év alatt több mint 100 n/ c-kal emelkedett a slöjd terje­dése; a munka megkedveltefése és a munkás megbecsülése a következmény. Akarat és kitartással elérjük, hogy idővel már ifjúságunk is tisztelettel és nem lenézéssel tekint az al­kotó s teremtő munkásra. így az életben azután benne nem alsóbbrendű lényt, hanem komoly embert, idővel komoly ellen­felet fog látni. 3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom