Katolikus gimnázium, Miskolc, 1913
35 ről részvétlenséget látnak a körmenetek iránt, akkor az ifjúság nem köteles azokon részt venni. A régi kollégiumi élet zaja üti meg fülem, ha a kőszegi (rk.) iskolára gondolok. Az az idő, amikor még az iskolába bajuszos, szakállas emberek jártak. Itt ugyanis megengedik a szivarozást és pipázást a tanulóknak, orvosi bizonyítványra a cigarettázást azonban a legszigorúbban eltiltják. Ilyesféle a kiskunhalasi (ref.) iskola életében egy mozzanat. Fiúméba mentek kirándulni s este tizenegy óráig szabad sétát kaptak a tanulók. Nem raktározták tehát őket be 8 órakor, hogy a kísérők tehessenek szabad sétát és a tanulók ablakon, kerítésen át megszökni legyenek kénytelenek a várost tanulmányozni. Sajátos véletlen, hogy Nagyszeben (áll.) és Dés (áll.) geometriai érettségi tétele csak egy számadatban tért el egymástól. Legérdekesebb pedig az egész országban frsztenai gimnázium, ahol számtan szakos tanár egyáltalában nincs. Szép kis számfantanítás folyhafik ott. A múlt évben ugyané helyt megemlékeztem a rendkívüli tárgyak keretében a slöjdről. Akkor csak 9 iskolában volt ilyen. Örvendetes haladást állapífhani meg az 1912—13. tanévben e téren. Már 19 iskolában lehet találni legalább a nyomát, mert volt slöjd a statisztika szerint Kolozsvárott (unit.) 6 órában, Munkácson (áll.), Nagyenyed (ref.), Pozsony (ág. h. ev.) és Szolnokon (áll.) 4 órában, de egyebet nem találni e tárgyról. Nagykikindán (áll.) munkatermet kaptak berendezve, Désen munkateremre 900, átalakításra 1631.56 k-t. Bélabányán (ág. h. ev.) és Zilahon (ref.) gyümölcsfakerfészefre tanították a tanulókat. Baján könyvet kötni, Budapest X. kőbányai iskolában a slöjd minden nemét (agyag, fa, papír, bőr, bafik, fémdomborífás); Kassán (rk.), Mezőtúron (ref.) papir, fa, agyag munkát, Pápán (ref.), Sopronban (ág. h. ev.), Székelyudvarhelyen (rk., áll., ref.,) mintázni tanultak, Láhnénél Sopronban a karton és fa munkát ismertették s ez a bentlakókra kötelező volt. Egy év alatt több mint 100 n/ c-kal emelkedett a slöjd terjedése; a munka megkedveltefése és a munkás megbecsülése a következmény. Akarat és kitartással elérjük, hogy idővel már ifjúságunk is tisztelettel és nem lenézéssel tekint az alkotó s teremtő munkásra. így az életben azután benne nem alsóbbrendű lényt, hanem komoly embert, idővel komoly ellenfelet fog látni. 3*
