Katolikus gimnázium, Miskolc, 1912

I. Főgimnáziumunk 1729—1913. 1866. évtől, mikor az állam a saját kezelésébe és gondozásába átvette a gimnáziumot a minorita rendtől belterjesebb kifejlesztés végett, egy negyed századig kellett várni, míg az igért fejlesztés megtörtént és az útszéli kocsiszínhez hasonló iskolahelyiség helyett a kor követelményeinek megfelelő épületet kaptunk. A fejlesztés és új épület emelése körül az intézeten kívül levő személyek közül Blazsejovszky Ferenc egri apátkanonok, az építkezés megkezdése előtti időben Miskolcz alsóvárosi plébános és bold. Petró József miskolczi ügyvéd szereztek maguknak a gimnázium történetében feledhetlen emléket, kik a régi állapot tarthatatlanságát mérlegelve, elhatározták, hogy a felső- és alsómiskolczi egyháztanács útján kérelmükkel addig fogják sürgetni a közoktatásügyi minisztériumot, míg a fejlesztést és a szégyenkező régi iskolaépület eltüntetését el nem érik. Fáradozásuknak, mint közölni fogom, rövid idő alatt nem várt sikere lett; gróf Apponyi Albert akkori közoktatásügyi miniszternek szíve volt meghallgatni a miskolcziak régi óhajtását s tárgyalásba bocsátkozott a várossal és megyével az iskola telkét illetőleg; három évi előkészítő munka után a régi épületet elhordták, a negyedik évben hozzáfogtak az építkezéshez s reményen felül az ötödik évet már az új iskolában kezdettük meg 1911. szeptember 18-án. Kezdetben természetesen az épületen sok hiány volt; tanároknak, tanulóknak sok kellemetlenséget kellett elszenvedni, de készséggel tették, mert látták, hogy a nélkülözésnek rövid időn belül vége lesz. A beköltözéskor csak hat tanteremben voltak új