Katolikus gimnázium, Miskolc, 1912
30 békési ref. főgimnáziumokban 9 — 9, a szatmárnémetii ref., a naszódi g. kel. főgimnázumban 14, a nagyenyedi és hódmezővásárhelyi ref. főgimnáziumokban 18— 18 órát. Ezekben az óraszámokban benfoglaltatik bizonyára az énekkarok begyakorlására kiszabott óraszám is. A legtöbb helyt körvonalazva van a feldolgozott elméleti anyag s fel vannak sorolva az énekkarral betanult darabok; nem találunk azonban az anyagról semmit pl. a nagykállói áll., a felsőlövői ág. h. ev., a kisszebeni kegyesrendi főgimnáziumok értesítőjében, ahol csak annyi van megjegyezve, hogy ki az énektanító, heti hány órában. Egyéb semmi. Egyáltalán nem találtam nyomát sem az énektanítás ismertetésének a budapesti V. ker. főreáliskola, a zombori áll., a nagyszombati érseki és a Laehne-féle főgimnázium értesítőjében, pedig az osztályzatok között szerepel az énekből nyert osztályzat is. Az ének kedvelésének s a vele való foglalkozásnak kedves jelenségei a daloskörök; ilyeneket is a felekezeti középiskolákban találtam leginkább virágzó állapotban. így a kassai és nagyváradi premontrei, a pozsonyi, békéscsabai és eperjesi ág. h. ev., a kolozsvári unitárius s a budapesti 11. ker. kir. egyetemi főgimnáziumban. Az énektanítók ügyszeretetének, buzgóságának tulajdonítható mégis, hogy a mostoha viszonyok dacára is tudnak eredményt, szép eredményt felmutatni. Az állam, amelynek első helyen kellene járni példaadásban, majd csaknem a leghátul kullog, nem gondoskodik arról, hogy összes intézeteiben az énektanítás felkaroltassék s a rendes tárgyak sorába felvétessék. Pedig már az 1892. évi 29.972. sz. min. rendeletben így beszél a V. K. M—: „Gondom lesz rá, hogy középiskolai rendszerünk újjá szervezésekor legalább a legalsó osztályokban a kötelező tárgyak sorába vétessék fel az ének." E nemtörődömségnek tulajdonítható azután az, hogy a középiskolákban az éneket tanítók közül csak 11-nek van énektanítói oklevele. A 11 közül is csak egyetlen egy tanár és egy tornatanító. (Megengedem azonban, hogy a 11-ben lehet még az egyetlenegyen kívül tanár, de ezt az értesítőkből nem olvastam ki.) Érthető bizonyítéka annak, hogy az államnak nem a legszerencsésebben sikerült megalkotni a zeneakadémia keretén belül a középiskolai énektanítói tanfolyamot. A tanfolyam hallgatói legalább 707o-ban budapesti nők, akiknek a képesítésre a mindennapi praktikus életben van szükségük, hogy a szerzett oklevelet pénzre válthassák föl. A hallgatók közül 1 vagy leg föllebb 2"/" csak a tanár, mert a tanárok fölöslegesnek tartják az énektanítói oklevél megszerzését két gazdasági okból:
