Katolikus gimnázium, Miskolc, 1911

4 nézeteken nyugvó fantáziájának termékei. A Föld nem kap már többé elegendő meleget a Naptól, az élet kezd visszafejlődni. Az ember igyekszik a pusztulást megakadályozni, ereje azonban gyönge, a vég közeledtét nem képes elkerülni. Az élet már utolsót sóhajt, az ember tehetetlen gyönge báb, örök enyészet a sorsa. Lássuk e gondolatokat kifejtve a maguk kellő részletességében. A Világegyetem kialakulása. I. Előttünk áll a hatalmas világegyetem költői rajza. Teisztikus felfogás szerint már elkészült az Alkotó nagy művével s dicshimnuszt zeng az angyalok kara. Tudomást szerzünk e kar énekéből a világegyetem égitesteiről, azok fejlődéséről s egymáshoz való viszonyáról. Milyen büszke láng-golyó jő Önfényében elbízottan, S egy szerény csillagcsoportnak Ép ő szolgál öntudatlan. (I. 21—24.) Mintegy látjuk a Napot heliocentrikus felfogás szerint az égitestek között, melyek mind ő körülötte keringenek s melyeknek mind ő nyújt világosságot. Avagy mily érdekesen állítja szembe a Nappal a már csak gyönge fényű Földet s mily parányinak ecseteli az egykori geocentrikus felfogás szerint még hatalmas sártekénket, mely körül — közönségesen szólva — az egész világ forgott, helyesebben keringett, mondván : Pislog már a parányi csillag, Azt hinnéd egy gyönge lámpa, S mégis millió teremtés Mérhetetlen nagy világa. (I. 25—28.) ' Majd a Földnek a Nap körüli keringéséről szólva: Két golyó küzd egymás ellen Összehullni, szétsietni: S e küzdés a nagyszerű fék, Pályáján tovább vezetni.

1 (I. 29—32.) látjuk, hogy a Föld nyáron távolabb van a Naptól (naptávol aphelium), mint télen (napközei perihelium). S bármennyire is távolodjék a Föld a Naptól, illetőleg közeledjék hozzá, még sem jut túlsúlyra sem a centrifugális, sem a centripetális erő, melyek a Föld megsemmisülését idéznék elő. Az előbbi esetben szétsietne, az utóbbiban pedig összeesnék a Nap és a Föld. S épen e folytonos küzdelem folyománya az elliptikus pálya, mely e centrifugális s centripetális erőnek az égitestekre gyakorolt kölcsönös vonzása folytán jött létre. 1 Morvay Győző (Magyarázó tanulmány „Az ember tragédiájáéhoz. Nagybánya, 1897. 297. oldal) e sorokban a Föld és Hold viszonyát véli felismerni. 1