Katolikus gimnázium, Miskolc, 1911

14 Synesiust 1, Albertust 2, Paracelsust 3, Salamon kulcsát 4 és más műveket, Míg rátatáltam az ejtett hibára. A mint izzasztók a vénhedt királyt 5, Feltűnt a holló 6 s a veres oroszlány 7, Utánuk a kettes mercur 8 kifejlett A két planéta egyesűit hatásán, S leszállt az ércek bölcseletsava 9. De elhibáztuk a nedves tüzet, Száraz vizet, s azért nem létesült A szent menyegző 1 0, a dicső eredmény, Mely ifjúságot önt az agg erébe, Nemességet visz át a szürke ércbe. (Vili. 1921—1937.) E sorokban Madách oly élénken adja vissza az alkimia gondolatait, hogy egészen az alkimia légkörében érezzük magunkat. Az emberiség mennyi téves hitét akarta Madách e sorokban pellengérre állítani. Mennyire érezzük a kor megmételyezőinek hatását, kik képesek voltak kizsákmányolni a hiszékeny uralkodókat, csakhogy fényes megélhetést biztosítsanak maguk­nak. A tudományt már nem magáért a tudományért művelik, nincs semmi idealizmus az alkimistákban. Ha hiábavaló dolgokkal foglalkoztak is az alkimisták, találunk náluk azért komolyabb eredményeket is, mint például a cink felfedezését Albertus Magnus által, a foszforét s a kaolinét pedig Homberg (1693.-ban), illetőleg Böttger Frigyes (1702.-ben) által, mely ered­mények a kémiai tudományok fejlődéséhez nagyban hozzájárultak. nagynak, Tris megistos-nak nevezték. A mitosz neki tulajdonítja a nemes ércek készítésének mesterségét, innét „hermesi", „hermetikus" mesterség. Később mindenféle mágiái s ilyféle könyveket tulajdonítottak neki, ezeknek egy része fenmaradt. 1 Synesius ujplatonikus bölcselő, híres alkímiai munkát tulajdonítanak neki. 2 Albertus nagy skolasztikus bölcselő, kit kortársai széles ismeretei miatt mágusnak tekintettek. 3 Paracelsus a XVI. század híres orvosa, asztrológus és alkimista. 4 Salamon kulcsa: Salamon királyt a középkorban a varázslat mesterének tekintették és azért a varázskönyveket Salamon kulcsának (Clavicula Salomonis) nevezték. A következő kifejezések alkímiaiak, az életital és a bölcsek kövének készítése módjára vonatkoznak. 5 Király, az alkimisták nyelvén az arany, a legnemesebb érc. G Holló, a külömböző keverések és hevítések folytán származó fekete színű anyag. 7 Veres oroszlány bizonyos anyagok, melyek a bölcsek kövének előállításához szüksé­gesek, (zöld oroszlány is van.) 8 Mercurius kéneső, az alkimisták szerint egyik alkotó része minden ércnek, amin épen az ércek átváltoztathatóságába vetett hitük 'alapúi, de ez nem a közönéges kéneső, azért mondhatja M. a kettes mercur, a közönséges és az alkímiai. 9 Az ércek bölcseletsava — a só előfordul ugyan az alkímiában, mint az ércek egyik ősanyaga (sulphur, mercurius, só), de itt ugy látszik, bölcselet köve helyett áll, bölcseletsava ismeretlen. 1 0 A szent menyegző a végleges eredmény, a bölcsek kövének előállása."

Next

/
Oldalképek
Tartalom