Katolikus gimnázium, Miskolc, 1908

8 kert fái között. Fehérre vakolt, dísznélküli nagy falmezők, magas, piros tetők, sok ablak hármasával, négyesével egymás mellett. Némelyik szoba verandaszerűen nyomul elő a ház testéből, az egész kiszögellés persze csupa ablak. A csupasz téglafalak vagy a fehér dísztelen vakolat nem vonja el a figyelmet a ház szemeitől, az ablakoktól. Az ablak a ház főrésze Napfény és levegő ingyen kényelmi cikkek, de nem szabad irigyen kizárni őket. Télen, ha a napfény barátságosan ömlik be a széles ablakokon, a házigazda nem cserélné föl fényes várkastélyokkal sem az ő egyszerű, meleg otthonát. A ház belseje lényegesebb a külsejénél. Külseje csak az idegeneknek beszélhetne, a házigazda belsejében lakik. A belső kényelmes fölosztásától, berendezésétől függ. érdemes volt-e a házat építeni. Az angol viszonyok, az eddigi megszokás az angol házak egész más tervezését választották ki, mint a mi házaink beosztása. Nincs szükség belső udvarra, mert a házat mind a négy oldalról kert veszi körül. Udvar csak bérkaszárnyáknak szükséges, hogy a szegény lakók egész életükön át tanulmányozhassák, mi a különbség a friss levegő és az udvar fülledt levegője között. Udvari szobákba még a nap is ritkábban és szomorúbban süt be. Ez a bérkaszárnyarészlet teljesen hiányzik angol magánházból. Ha udvar köré épített házba lépek be, a kapualján kell átmennem. Lehet-e képzelni csúnyábbnak az első impressiót egy házról. Sötét, léghuzatos alagút az első helyiség, ahova lépek. Érezhetem-e otthon magamat oly házban, hová alagúton jutok be. Már renaissancekori olasz paloták kapuja sem kapualjba vezet, hanem a palota legfényesebb részébe, a legtöbbször menyezetfesményekkel, csillárokkal és márványburkolattal gazdagon díszített lépcsőházba. Velencei és genovai patríciusoknak jó alkalom nyilt itt gazdagságuk fitogtatására Mai szerényebb igényű polgáremberek első sorban otthont keresnek. Gazdaságot is fitogtatni, kényelmesen is élni nem fér össze. Angol háznál a főajtó az előcsarnokba, a „hall"-ba nyílik. Innen vezet föl a lépcső az emeletekre. A „hall" nem üres lépcsőház, ahol szigorú figyelmeztetések tiltják, hogy cselédlányok és kutyák menjenek föl a főlépcsőn. A hall a lakás kezdete. Kényelmesen, Ízlésesen rendezik, bútorozzák be, hogy a háznépe is, a vendégek is rögtön kellemesen, otthoniasan érezzék magukat már itt az előcsarnokban. A ház külsejénél említettem, hogy az ablak a ház legértékesebb része. A szobákban is az ablak a főrész. Angol ember nappal nem ül a szoba közepén. Az ablakmélyedésbe húzódik, ahonnan háromfelé nézhet le a kertre. Ami kényelmes, párnás kerevet, terjedelmes bőrszék és virág van csak a szobában, mind ide jut. Napfény, kerti levegő, virágok még a szobát is félig a természetbe varázsolják át. A szobák kiszögellései teszik a különben egyhangú külsőt egy kissé változatossá. Az angol ház külsejével elárúlja belső alaptervét. Őszintén mutatja a külső a tartalmat. Nem építenek tornyot kívülről, amelyet belül nem használhatnak. A kertből látom, melyek a társalgó (drawing-room), a dolgozószoba (study) és az ebédlő (dining-room) kiszögellései. Ha a kertből láttam a házat, ismerem a szobák elrendezését. Nem azt mondom az angol házra: „Milyen remek, fényes ház", hanem: „De jó volna benne lakni". Mindenki választhat, melyik bírálat ér többet lakóházra. Az első emelet szobái mind hálószobák. Szeretik a levegőt. Nem alszanak zsúfoltan a hálószobákban. Van elég. A levegő is tisztább a magasban, ahol a szél jobban éri a házat, mint a földszinten. Ablakokkal itt sem fukar-