Katolikus gimnázium, Miskolc, 1907

142 A tanári kar tagjai a divatos színdarabokat, ha máshonnan nem, legalább a napilapok kritikáiból ismerik és bizonyára csak azokhoz a darabokhoz bocsátják az ifjúságot, amelyeket a tanulónak megismerni hasznos és érdemes Csak az a baj, hogy a diákság nem mindig tartja be a fegyelmi szabályok utasításait. Megtörténhetnék, hogy egyik-másik tanuló szüleinek vagy szállásadójának tudtán kívül, a tanári kar engedélye nélkül is elmenne a színházba. Az ilyen visszaélést mi úgy igyekszünk megakadályozni, hogy a szülök vagy szállásadók a tanulók számára írásban kérik ki az engedélyt a színházbajárásra. A tanár ugyanazon papírosra ráírja: „Mehet" vagy „Nem mehet" és azt aláírva esetleg rányomja az iskola bélyegét is. Ilyenformán a szülők mindenkor biztos értesülést szerezhetnek, hogy fiuk igazán kapott-e az illető színdarab megtekintésére engedélyt, vagy nem? Hogy pedig az engedélyezés egyöntetűen történjék, arra nézve minden hét elején a tanári tesület bekérhetné a színigazgatótól a heti műsort és közös megállapodással előre kijelölhetné azokat a darabokat, amelyek megtekintésére az osztályfőnökök a tanulókat elbocsáthatják. Intézetünk esetleg blankettát nyomat,Azokat kellő számban a tanulók között kiosztja és csak aí.on tanulóknak ad az intézet engedélyt a színházbajárásra, akiknek szülői, vagy szállásadói azt ilyen formában kérik. Általános tapasztalat azonban, hogy az ifjút már az a tudat, hogy. színházba megy, egy pár napra izgatottá teszi és elvonja figyelmét rendes foglalkozásától és szórakozottá teszi. 1 Ezért arra is ügyelnünk kell, hogy fiaink ne gyakran járjanak a színházba. Ugyanezzel a kérdéssel függ össze az is, hogy a színdarab bevégeztével, a színház elhagyása után, mit mivel az ifjú? Azért legjobb, ha a szülő csak akkor viszi fiát színházba, amikor maga is elmegy, vagy csak valamely felnőtt ismerősével, rokonával engedi és megköveteli, hogy színház után rögtön haza jöjjön. * * Szülők nem nagy számmal jelentek meg az értekezleten és azok sem szólottak hozzá az őket annyira érdeklő tárgyhoz, úgy, hogy ily körülmények között nem lesz érdemes jövőben szülői értekezleteket összehívni, melyeket nem a tanárok, hanem a szülők és fiaik érdekében tartunk. 11. Iskolánk kegyelete. Erzsébet királyasszony gyászos halálának emlékére 1907. november hó 19-én gyászünnepélyt tartottunk. Dr. Bajay Amand hittanár gyászmisét mondott, honnét az egész ifjúság gyásziobogóval a tanári kar kíséretében kivonult a Népkertbe Erzsébet királyné szobrához, hol a beszédek és szavalatok között „A kir. kath. főgimnázium ifjúsága — Erzsébet királynénak" c. felirattal ellátott, nemzeti színű szalaggal ékesített díszes élővirág-koszorút helyezett a szoborra. Gajkó János V. oszt. tanuló mondotta „Erzsébet" című beszédét, Schemnitzer Aladár V. oszt. tanuló, Sebestyén Károly: „A nagy sírra" és Szegő László IV. oszt. tanuló Acs Ferenc: „Erzsébet királyné halálára" c.