Katolikus gimnázium, Miskolc, 1906

14 számban sós nyál volt, sehogysem éreztem jól magamat. Hogyan aludtam el, nem tudom, de sokszor fel voltam, sokat hánykolódtam, reggel felé fel is keltem, hogy megmosdjam, de nem volt víz, mire visszafeküdtem, hánykolódtam tovább kedvtelenül. Akkor találtam felkelni, midőn hálótársaim már kimentek s nagy üggyel-bajjal megmosakodva — mert hol jobbra estem, hol balra, mosdótálamból is a viz olykor majd kiloccsant, — végre felöltöztem s felmentem a fedélzetre. A Fekete-tenger már a hátam megett volt. A veszélyen tehát már túl vagyunk, mert hajónk most fordult be a gyönyörű Bosporus-szorosba, melyben a tájék oly elragadó, hogy az ember nem tudja, vájjon jobbra nézzen, vagy balra? Jobbra kékes sziklák, balra bazalt barlangok láthatók, melyek mélyedéseiben ezer meg ezer vízimadár fészkel. Majd árnyas völgyek következnek, továbbá falvak, villák, paloták erdőkkel, ciprusokkal, kertekkel körülvéve. így van ez az egész Bosporus-szorosban. Közeledve Konstantinápolyhoz, először az elragadóan szép Csiragan palota, a szultán téli palotája, ötlik szemünkbe, míg baloldalon Skutari emelkedik ki, végre az egész Konstantinápoly kibontakozik előttünk. Konstantinápoly fekvésére nézve a föld egyik legszebb s legérdekesebb városa. Története, mint a keletrómai birodalom fővárosának, Bizancnak, Krisztus születése előtti évekre esik vissza s históriai emlékekben rendkívül gazdag. Történeti leírása a historikusok feladata. Konstantinápoly a Bosporus déli kapujánál fekszik s két földrész és két tenger közt hét halomra van építve, ennélfogva a római s görög költők, mint Európa s Ázsia úrnőjét, énekelték meg. Ehhez csatlakozik még az összehasonlíthatatlanul szép és biztos kikötője, az Aranyszarv, mely földünk egyik legnagyobb és legbiztosabb horgonyzó helye, mely 7 ktn.-nyire nyúlik be a szárazföldbe és olyan mély, hogy a legnagyobb hadihajók csaknem mindenütt a parton köthetnek ki. (A torkolatánál 600 méter széles, befelé keskenyedik s Fortuna bőségszarujához hasonló.) Ezen kincse, továbbá a közelfekvő s könnyen védelmezhető tengerszoros, s az enyhe éghajlat oda hatnak, hogy a keleti költő Konstantinápolyt a „boldogság kapujának" nevezi. Közeledve a kikötőhöz, először balra a Stambul keleti végén levő régi Szerail tűnik szemünkbe a szultánnak egykori palotáival, majd az ennek közelében levő világhírű, a keresztények vérével áztatott Aja Sophia, továbbá a Jeni Dsami nevű hatalmas mecset, 3 soros erkéllyel ellátott minarettjeivel, míg jobbra az erdőkkel körülvett Tophane, majd Galata következik, melyre a magasan fekvő