Katolikus gimnázium, Miskolc, 1904

83 mise hallgatása után ifjaink nemzeti lobogó alatt, élén a tanári karral, felvonultak a tornaterembe, hol az ünnepély a következő programmal folyt le: 1. Himnusz, énekli az ifjúsági énekkar. 2. Komócsy József: „Király-ének" szavalja Gál László III. osztályú tanuló. 3. Erdélyi Zoltán : „Himnusz" szavalja Haider Henrik III. oszt. tanuló. 4. „Királyért, hazáért" énekli az ifj. énekkar. 5. Jánosi Gusztáv: „Ne féltsétek a magyart!" szavalja Policsek Jenő IV. oszt. tanuló. 6. Győry Vilmos: „Honfi-ének" szavalja Rózsa Jenő IV. oszt. tanuló. 7. Szózat, énekli az ifj. énekkar. Az emlékbeszédet Majthényi Ádám IV. oszt. tanuló tartotta, mely a következő: Kedves tanulótársaim! Ha március 15-dike az ifjú, rajongó lelkesedés föllángolásának s a szabadság hajnalának ünnepe, akkor ápr. 11-ike a férfiúi munka gyümölcséé, a teljes szabadság fölkelt napjáé. Amit márc. 15-én a n'emzet pesti ifjúsága hőn óhajtott, az ápr. 11-én teljesült, mert a király Pozsonyban szentesítette az új indítványokat és ezáltal mindazt teljesedve látta a nemzet, amit eddig csak remélt. Ezen nap azért fontos, mert mikor a magyar törvényhozás megalkotta a 48-as törvényeket, Magyarország követve a nyugateurópaí népek példáját és a nagy eszméket saját viszonyainak megfelelően átvette. Hogy e nagy nap jelentőségét megértsük, tekintsünk vissza történelmünk néhány évtizedére. Áz 1825-iki országgyűléssel új korszak nyílt meg a nemzet előtt. Ferenc király megszüntette az alkotmány főbb sérelmeit és megfogadta, hogy ezután alkotmányosan, Magyarország törvényei szerint fog uralkodni. Ekkor tűnt fel gr. Széchenyi István, a „legnagyobb magyar" és szónoki tehetségének minden tüzével lelkesítette a nemzetet. Megmagyarázta, hogy mennyire el van maradva Magyarország a többi nyugateurópai államoktól és csak akkor boldogulhat ez a nemzet, ha elfogadja azon üdvös újításokat, melyek a többi államokat is felvirágoztatták. Ugyanezen nézetet követték az ország jelesebb férfiai is és megalakult a haladó párt, melynek célja az újítások létesítése volt. De ezen párt nem sokra ment, míg meg nem nyílt az 1847/48-iki országgyűlés, midőn a király azt írta meghívó levelében, hogy a nemzetet akarja boldogítani és a közjót gyarapítani. V. Ferdinánd magyar beszéddel .nyitotta meg az országgyűlést, ami óriási lelkesülést keltett, mert ő volt az első Habsburg, aki anyanyelvünkön szólott nemzetünkhöz. Munkájukat azzal kezdték, hogy eltörölték az ősiségét és kimondták a közteherviselést. A többi kérdésben azonban kevés kilátás volt a sikerre, mert a kormány elhatározta, hogyha szépszerével nem ér célt, feloszlatja az országgyűlést. Ily kétségbeejtő volt hazánk állapota, midőn 1848. márc. elején hírűi hozták, hogy kitört a francia forradalom és kikiáltották a köztársaságot. Midőn Kossuth Lajos látta, hogy a francia forradalom sikere a közvéleményre milyen hatást tesz és hogy az újításvágy még erősebb, elhatározta, hogy az új indítványokatmegfogja valósítani és Magyarországot felvirágoztatni. Kossuth szónoki tehetségének és hazaszeretetének nagy hatása volt, úgy hogy a főurak egyrésze elfogadta az újításokat. A fiatalság lángoló lelkesedéssel fogadta az újításokat és a Pilvax kávéházban összejöveteleket tartott. Rendkívüli lett azonban az elkeseredés, midőn megtudták, hogy a főurak másik része nem fogadja el az újításokat. 4*