Katolikus gimnázium, Miskolc, 1902

78 Eger legnagyobb történelmi nevezetessége; itt szereztek soha el nem hervadó babért Eger férfiai és asszonyai. A vár híres ostroma 1552-ben szeptember 11-től október 18-ig tartott; Ali budai pasa és Achmed temesvári vezér ostromolták. A vár kapitánya Dobó István vezéreivel Mekcsey és Bornemiszával elhatározták körömszakadtig védeni a várat, sőt, ha kell, a romok alá temetkeznek. Már szeptember 29-én annyira rombadőltek a külső falak, hogy Achmed rohamot parancsolt, de hiába, a naponta háromszor is megújuló ostromot a lelkesült őrség mindannyiszor visszaverte. A lelkesültség az asszonyokra is átragad, kardot fognak, forró olajat, szurkot, ként öntenek a falakra mászó törökre. A hitves kiragadja haldokló férje kezéből a kardot, mely még gőzölög a vértől s miután néhány törököt megölt, maga sebektől borítva rogy le s adja ki nemes lelkét a szeretett férj már kihűlt holttestén. Ilyen és egyéb hazafiúi erények gyümölcse a vár felszabadulása volt s a török október 18-án elvonult. A várból lejövet a meleg forrásokat, s az érsekkertet néztük meg, ezután a székesegyházba vonultunk. A székesegyház 1831 -37-ig épült; Pyrker János László érsek építtette 800000 frt. költségen; építője Hild József volt. A görög és renaissance stíl keverésével tervezett székesegyház az esztergomi bazilika után legszebb műalkotás Magyarországban. A templom szoborműveit Casagrande Márk olasz, a főoltár képét Danhauser bécsi művész alkotta. A székesegyházból a líceumba mentünk. A liceumot (épült 1765 -1785) Eszterházy Károly gróf, egri püspök építtette 2 millió forint költségen francia renaissance stílban. Csillagvizsgálóját hell Miksa rendezte be 1786-ban, de ma nem működik, utolsó csillagásza volt Montedego Albert. Tetszett a fiúknak a torony tetején lévő camera obscura, melynek segélyével kis sötét szoba asztalán meglátni Eger egyes részeit. Majd a vitatkozó termet, hol Sigris festménye (fresco) van a tudományokról; a könyvtártermet, melynek mennyezetén Kracker és Zach festők freskója van a tridenti 7 zsinatról; a kápolnát, melynek menynyezetén Maulpertsch festő freskója van a mennyei boldogságról; s végre a múzeumot néztük meg. Ha még megemlítem, hogy a délután folyamán a szivargyárat néztük meg, akkor egyúttal beszámoltam utunkról. Kivonultunk az állomásra s a 4 órai vonattal hazaindultunk és Miskolcra este 9 órakor érkeztünk meg. Xántus Gábor. II. Az összes iíjuság tanulmányi kirándulása. Mivel a tanulmányi kirándulások vidékre nagyon költségesek s így azokban az ifjúság közül csak igen kevesen részesülhetnek, az igazgató és a tanári kar elhatározta, hogy kedvező idő esetében f. év május hó elsején az összes tanuló ifjúságot tanulmányi kirándulásra vezeti Miskolc környékére. Az idő kedvezett, s így mi sem állván a kirándulás útjában, már kora reggel egy napra való élelemmel ellátva az Avason át a diósgyőri m. kir. vas- és acélgyár felé tartottunk. Ez volt az első megállóhely. Itt az összes tanuló ifjúságot osztályonként csoportokra osztottuk s az egyes osztályokat a megállapodás szerint történelmi, földrajz- természetrajz és technológiai ismeretek gyarapítása végett más és más irányba vezettük azon megjegyzéssel, hogy a közös találkozóhely a regényes fekvésű Mexikó nevü ó-hutai völgy lesz. Tervünk minden tekintetben sikerült, mert a mire összekerültünk, a IV. osztály növendékei Csallóközi Jenő tanár vezetése mellett a diósgyőri m. kir. vasgyár megtekintésével technologmi, a III. osztály növen-