Katolikus gimnázium, Miskolc, 1902

13 Ebből következik, hogy a nevelésnek nagy alakító hatása van, ha mint Locke állítja, 100 ember közül 90-et sikeresen oktathatunk. Azért semmiképen sem helyeselhető, hogy a különböző intézetek bukott tanulóinál a % rendkívül eltérő legyen. Az 1901/2. tanévben a legkevesebb tanuló kapott elégtelen osztályzatot

1): °/o 1. Budapest: Orsz. nőképző intézeti főgimn. 263 2. Magyar-Óvár: Kegy. t. r. algimn. 3'27 3. Budapest: Tanárk. int. gyak. főgimn. 379 4. Szilágy-Somlyó: Min. r. algimn. 1121 5. Kalocsa: Jézus társ. érseki főgimn. 11 "40 6. Rozsnyó: katholikus főgimn. 11 '87 7. Szeged: állami főreáliskola 11-78 8. Pécs: „ „ 12-59 9. Sopron: ág. h. ev. főgimn. 12'64 10. Mármaros-Sziget: Ev. ref. főgimn. 13-16 A legtöbb tanuló kapott elégtelen osztályzatot: °/o 1. Selmecbánya: kath. algimn. 3923 2. Komárom Ben. r. algimn. 36-72 3. Esztergom közs. alreálisk. 36-36 4. Budapest: IX. k. ev. ref. főgimn. 35-87 5. „ VI. k. állami „ 35-77 6. Brassó: gör. kel. főgimn. 34-55 7. Kőszeg: Ben. r. algimn. 34-44 8. Cegléd : állami gimn. 33-56 9. Naszód : alapítványi főgimn. 33-55 10. Makó : állami főgimn. 33-14 A "/o minimuma 2-63 és maximuma 39-23. Ilyen nagyeltérés ne legyen! A Klamarik-féle % 33'33 volt; ez is tulszigorú osztályozás az év végén s az itt felsorolt 10 intézet közül 9 ezt is túllépte. Honnan ezen nagy eltérés (2'63°/o és 39"237o), nem kutatom. Tény, hogy nagy különbség van az intézetek tanulói, de nagy a különbség az egyes tanárok, sőt intézetek osztályozása között is. Egyes tanárok és intézetek túlenyhén, mások túlszigoruan osztályoznak. Legjobb a közép út. Az általános igazság megközelítése kedvéért mindent elkellene követnünk, hogy iskoláinkban a bukottak száma egy bizonyos °/o-on felül ne ') O. K. T. K. XXXVI évf 11. sz. 265 !.