Katolikus gimnázium, Miskolc, 1899
(é Aggteleki barlanghoz Xántus Gábor tanárok lettek hivatalosan kikiildve. Junius 3-án kelt útra a társaság Xántus Gábor és Hámos Nándor tanárok vezetése mellett a reggel 3 óra 37 perczkor induló vonattal. Jelen volt a kiránduláson Molnár Sándor tanár is. A vasúti utazás alatt Xántus Gábor tanár a Sajó völgyének szépségeit mutatta és magyarázta meg; megmagyarázta a kőszén bányászatát és a vas előállítását; majd a völgyet mutatta meg, melyben Tardona község fekszik, hol Jókai Mór, koszorús költőnk, tartózkodott; majd a Vadna felett emelkedő várhegy múltjáról beszélt. Bánrévén túl a gyönyörű pelsőczi fensík adott földrajzi magyarázatra bő anyagot, míg a sok vashámor technológiai magyarázatot kívánt. Rozsnyóra megérkezve, reggeli után a székesegyházat tekintettük meg, azután még délelőtt kimentünk Krasznahorkára. A vár dolomitos meredek hegyére a felmenet fáradságos volt; a várban Xántus Gábor tanár elmondta a vár történetét, azután megszemléltük a vár múzeumát, fegyvertárát, kápolnáját, mely alatt nyugszik a híres Serédi Zsófia, a kinek teste — összeaszva bár — még ép állapotban van. Lejöve a várból és várhegyről, ugyanazon fárasztó úton hazamentünk Rozsnyóra, hol a „Sas"-szállóban elköltött ebéd után némi pihenőt tartva a várost néztük meg. A városnak vannak érdekes közkútjai; a praemontrei rend épülete előtt van Szabó István híres hellenista szobra. A város főterének közepén van egy csinos sétány is. Éjjel a „Sas"-szállóban háltunk. Junius 4-én Pelsőczig vonattal mentünk, hol 9 kocsi várt ránk, hogy a barlanghoz vigyen. Pelsőczön reggelizvén, elhelyezkedtünk a kocsikon. Minden kocsin a kocsis mellett ülő fiú egy nemzeti zászlót tartott, a mi igen szép látvány volt. A jókedv tetőpontjára hágott, a fiúk énekeltek s balra, mély völgyben hagyva Pelsőcz-Ardót, átmenve Hosszúszón, 9 órakor a barlang aggteleki bejáratánál voltunk. A cseppkőbarlangok keletkezése röviden a következő : Valamely patak vagy folyó a mészkőbe utat váj magának, a puha kő, mivel némileg oldódik, enged. Ott, hol a talaj keményebb, a víz nehezebben tud áthatolni, összegyűl s itt tágasabb üregeket alkot. Egy helyen azután áttöri a hegyet s kiömlik a szabadba, magával vivén a mészkőtörmeléket. A mészkő csak szénsavas vízben oldódik s így az esővíz, mivel bizonyos csekély mennyiségű szénsavat mindig tartalmaz, áthatolva a mészkő hajszálcsöves nyílásain, a kőzetből bizonyos csekély mennyiséget felold s viszi magával. A barlangba érve annak száraz levegőjén elpárolog a vízcsepp, de kis gyűrű alakjában hátrahagyja az előbb feloldott, ezentúl cseppkő néven ismert mészkövet a barlang boltozatán, mely itt kikristályosodik. Az első vízcseppet követi a második, harmadik . . . századik, . . . ezredik stb. a kristályos cseppkő oszloppá fejlődik. Ha a cseppek képződése rohamos, akkor a víznek nincs ideje elpárologni, hanem végigfolyva a már képződött cseppkövön, a barlang fenekére cseppen le s innen tornyosúl magasba azután a cseppkő. A felülről alányúló cseppkő neve stalaktit, az alulról tornyosuló cseppkő neve stalagmit. Sok cseppkőben üreget látunk, mi onnan van, hogy a víz a már kristályos cseppkőből kis mennyiséget felold s magával viszi, üreget hagyva maga után. A cseppkő színe a mészkő színétől függ. A barlang főágának hossza — melyet bejártunk — 5797"280 méter, vagyis ez az egész barlangnak csak a fele. Hosszát csak az amerikai Mammuth-barlang múlja felül.
