Katolikus gimnázium, Miskolc, 1899
ü es a positiv elektromossága test közt lévő normális távolság, az indifferens hely a negatív félen jobban kiterjedt. Es megfordítva, ha a negativf'él elektromossága volt erősebb, mint a positiv-félé, ez csak úgy történt, hogy megkisebbedvén a normális távolság s az indifferens hely a positiv-félen nyomult előbbre. így tehát nem csoda, ha elszigetelt vezetőnk közepétől kiindulva a symmetrikusan fekvő helyeken néha különbséget észleltem a kétféle elektromosság sűrűségében, a mely különbség azonban, mint utóbbi észleleteimből kitűnt, a végeknél és a nagyobb görbűlésű helyeknél elenyészik. Az indifferens helynek a távolsággal való eme változásait két műszeren vizsgáltam. E műszerek ugyanazok voltak, melyeket már az előzőkben is használtam és ismertettem is. Meghatározva mindkét műszernél a megosztó-golyó és vezető-henger felületét, úgy találtam, hogy az elsőnél a megosztó golyó 277'45 cm 2-nyi felületének a vezető-henger 2)9-05 cm 2-nyi felülete, a másodiknál pedig a megosztó-golyó 243 16 cm 2-nyi felületének a vezető-henger 135 6 cm 2-nyi felülete felel meg. E meghatározás után, hogy kísérleteimnél lehetőleg pontos adatokat nyerjek, úgy jártam el, hogy mindkét vezető-hengert, a középtől kezdve jobb és bal oldalon egyaránt czeruza segélyével czentiméterskálával láttam el, melynek azután tizedeit szemmértékem szerint becsültem meg. A mi pedig kísérleteimet illeti, minden kísérlet sor kezdetén első sorban arra törekedtem, hogy az elektromos megosztó-golyót az elszigetelt vezető-hengerhez oly távolságba hozzam, melynél az indifferens hely lehetőleg az elszigetelt vezető-henger középső részét foglalja el; a melynél tehát az indifferens hely terjedelme az elszigetelt vezető-henger közepétől mindkét oldalon egyenlő. Ez az eljárás azért czélszerű, mert így a távolság fokozatos nagyobbításával illetőleg kisebbítésével az indifferens hely fokozatos változásai igen szépen észlelhetők. Több rendbeli kísérleteimet négy táblázatban foglaltam össze, melyek mindegyike a megosztó-golyónak lehetőleg egyenlő töltésű positilv és negatív elektromossága szerint két részre oszlik. E táblázatok közül az első kettő (A és A 1) a megosztó-golyónak különböző nagyságú töltése mellett az első, a másik kettő (B és B l) a megosztó-golyónak különböző nagyságú töltése mellett a második műszerre vonatkozik ; úgy értvén t. i. a dolgot, hogy az első műszerre vonatkozó első (A) táblázatnál a megosztó-golyónak erősebb töltése volt, mint a második (A 1) táblázatnál és hasonlóképen a második műszerre vonatkozó első (B) táblázatnál a megosztó golyónak erősebb töltése volt, mint a másodiknál (B 1). A táblázatok a következők:
