Katolikus gimnázium, Miskolc, 1898
80 A miskolczi kir. kath. gymnasium igazgatóságától. Nagyságos Kir. Főigazgató Úr! Nagyságod f. é. deczember 9-én 1358. sz. a. kelt becses leirata folytán vagyok bátor gymnasiumunk felépítése és esetleg kiegészítése tárgyiban tiszteletteljesen a következő jelentést, illetőleg indítványt tenni: A miskolczi kir katb. gymnasium épülete sem paedagógiai, sem hygienikus tekintetben nem felel meg a modern középiskolai paedagogia követelményeinek. A tantermek, melyeknek legnagyobbika csak 148 köbméter, egytőlegyig sötét, alacsony, bolthajtásos, pinczeszerű helyiségek, melyekben a tanárok és tanulók szemeiket és egészségüket könnyen veszélyeztetik. Padozatuk sokkal mélyebben fekszik, mint az utczai kövezet. A folyosó szűk és alacsony. Az intézetben semmi néven nevezendő rajzterem nincsen; a tanulók az egyes, fent leírt osztályokban szorongva rajzolnak. Az intézetben továbbá sem tornacsarnok, sem különálló igazgatói iroda nincs; az irattár a tanári szobában van elhelyezve. Ott halmozódnak össze a tanuláshoz alkalmilag szükséges szemléltető eszközök, térképek, physikai szerek és természetrajzi praeparatumok. Ott fogadtatnak végül a szülők, a kiknek hivatalos teendőjük van az igazgatóval vagy a tanárokkal. Hogy mennyire alkalmas az annyi czélnak szolgáló helyiség nyugodt irodai munkára, könnyű megítélni. Önként érthető, hogy az intézetben igazgatói lakásról szó sem lehet, mely körülmény pedig az intézet vezetését paedagógiai ép úgy, mint administrationalis tekintetben rendkívül megnehezíti. De még az iskola-szolga is kénytelen távoleső utczában lakni. Szóval, a mi 160 év előtt épült s a minoritáktól már 13 éve átvett, de mindeddig, úgy tudom, a Nagyságod tankerületébe tartozó középiskolák között egyedül felépítetlenül maradt gymnasiumunk oly épület, melynek külseje minden egyebet sejtet, csak iskolát nem, mely minden egyéb czélnak megfelel, csak a tanításnak, nevelésnek és fegyelmezésnek nem. A tanhelyiségek száma és mérete a gymnasium felvirágozását és fejlődését eleve lehetetlenné teszi. A tanári szobán kivül ugyanis csak négy tanterem van az intézetben; az I. párhuzamos osztály, a tornacsarnok és a szertárak számára külön, az intézettől kisebb-nagyobb távolságban fekvő helyiségeket kellett bérelni, melyek paedagógiai tekintetben csak olyan fogyatékosak, mint az intézeti helyiségek, de a melyekért mégis évenkint 1240 frt bérösszeget kell fizetni. Látni való, hogy ilyen kedvezőtlen viszonyok közt a tanítás sikere csak a tanárok legnagyobb erőmegfeszítése mellett biztosítható. Ámbár a paedagogia érdeke is feltétlenül megköveteli, hogy a jelenlegi tarthatatlan állapot beszürtettessék, mint a mely a tanítói munkásság sikerének még legprimitívebb előfeltételeit sem foglalja magában, mégis utalni kell más körülményekre is, melyek azonfelül gymnasiumunknak felépítését és esetleg főgymnasiummá való fokozatos fejlesztését sürgetik. Azon vitatkozni sem lehet, hogy a csonka gymnasiumok intézménye immár túlélte magát; a csonka gymnasiumokat ki kell egészíteni, s ily módon megadni az intézeteknek, köztük a miénknek is, a befejezett szerves egész jellegét. Mindenekelőtt szembetűnő, hogy Miskolcz, ez a tősgyökeres magyar város, mely minden tekintetben oly örvendetes haladást mutat, tanintézetek dolgában az állam részéről oly csekély figyelemben és gondozásban részesül. 066 1898. S Z
