Katolikus gimnázium, Miskolc, 1897

15 Ezen tapasztalati tények karöltve annak általános felismerésére, hogy a társadalmi viszonyoknak az egészségügyre gyakorolt hátrányos befolyása ellensúlyozásául több testi mozgást kell végeznünk, tették a testedzést a jelen társadalmat átalakító elsőrangú kérdések egyikévé és meghonosították első sorban a tornázást. A testedzés szükségességének érzete hazánkban már 35 év előtt kezdett hódítani. S hogy ennyi idő óta testgyakorlási ügyünk a müveit népekhez és hazánknak más téren való óriási haladásához viszonyítva nem áll a kellő niveaun, az ismét nem a testedzés barátainak buzgalmán, hanem intelligens közönségünk nagy zömének a testgyakorlatok iránt tanúsított nagy közönyén mult. Nálunk igen sok az Íróasztal mellett és szellemi munkával foglalkozó ember, kiknek egészségére nagy áldás volna a testet és lelket egyaránt művelő testgyakorlás és ha szétnézünk a testgyakorló egyesületeinkben, ott a nagy számhoz képest igen kevés hivatalnokot, tanárt, tanítót, irót találunk. E vastag közönynek ők vallják kárát! Néhány év előtt dr. Fodor József egyetemi tanár, a hygeienia tudós ismerője, kimutatta, hogy a testedzés hiánya miatt a 20—30 évesek 55'1%-ja tüdővészben hal meg és összehasonlító táblázatából kitűnik, hogy hazánkban a szellemi munkások 20—30 évvel előbb halnak meg, mint más nemzetbeliek, az ifjúkor végén és a férfikor elején elhanyagolt testi ápolás miatt és ebbeli megfigyeléseiből a consequentiat ekkép vonja le : „Az erős és edzett test váltó a hosszú életre, melyet csak ritkán disputálhat el lejárat előtt a halál; ellenben a gyenge és senyves szervezet terminus nélküli adós levél, a melyet akkor pöröl és exequál a halál, a mikor neki tetszik". Ha az érdeklődés a testedzés ügye iránt nagyobb volna, ezen érdeklődést tettek követnék a középiskolák után az egyetemeken is; innen rohamosan átmenne a közéletbe, a társadalom minden tagját áthatná a testnevelés szükségessége és a test edzésére úgy törekednének, mint a germanfaj és Albion életre való fiai, kik megvívták a Waterlooi és a sedani csatákat! A birodalmok nagysága mindenütt első sorban lakóinak fizikai fejlődésétől függ. Erős, edzett, egységes testalkatú egyénekből álló társadalomra van szükségünk". Testünk edzését tehát hazafias, nemzeti (honvédelmi) szempontok is teszik kötelességünkké. Hajdan erre külön felhívás nem kellett, mert honfoglaló őseink a természetes gymnastika által amúgy is megedzett, erőteljes emberek voltak. A magyar történelem dalias időkről beszél. Botond, Lehel, Toldi. Kinizsi, Wesselényi stb., mind meg annyi magyar Herkules! Őseink öntudatlanul is mesterei voltak a németeknek I. Henrik uralkodása alatt a lovaglás-, kardforgatás- és harczászatban. Azóta nagyot fordult a világ; változtak az idők, körülmények és változtak az emberek! Jelenleg Henrik utódai mestereivé lettek Árpád utódainak a mesterséges gymnastikában ! Ne resteljük visszavenni a kölcsönt, nehogy „rút sybarita váz"-akká legyünk ! * Azt hiszem, hogy az elősoroltak elégségesek annak bebizonyítására, hogy önmagunk, ütódaink és nemzeti létünk érdekében szükséges testünket edzeni és hogy a testedzésre legczélszerübbek azon test gyakorlatok, melyek a helyesen vezetett rendszeres tornázás anyagát képezik. A ha-