Katolikus gimnázium, Miskolc, 1897

10 fal között fülledt levegőn foglalkozik, mert szülőik rendes játszás hiányában nem ereszthetik őket ki a szabadba csatangolni, nehogy ruhát, czipőt nyúzzanak. Az ily, semmiféle testmozgást végző gyermek petyhüdt gyomra nem emésztheti fel az ételt, az alvás nem lesz ez esetben üdítő. Ha most még kényelmes puha ágyba fekszik és későn kel, hogyan lehet elképzelni, hogy az ifjú fáradt szellemének porhüvelye erős, edzett legyen ? Nem lesz az, hanem folyton gyengülve, végre is elcsenevészedik. Micsoda férfiú lesz azután az ily ifjúból, ha hozzáveszsziik még azt a hajszát, melylyel némely szülő testileg satnya gyermekét korai iskolába küldéssel kezdve végig hajtja az osztályok és sokszor javító vizsgáltok hosszú során? Mozgási játékok, de előbb játszó terek kellenek az ifjúságnak. Eléggé ismeretes dolog a szakemberek előtt, hogy mit és mennyit tesz és áldoz a játékok müvelése érdekében játszó terek felállítása és berendezése által Angol-, Franczia-, sőt még a merev tornarendszer miatt gúnyolt Németország is. Tudjuk, hogy nálunk is mozgalom indult meg e téren, de sajnos csak vitatkozás,hirlapi polémia és rendeletek alakjában; közoktatási kormányunk 1893. febr. 7-én kelt, a játszóterekre vonatkozó rendeletében foglalt becses felhívását csak kevés városunk vette figyelembe. A városi atyák megszívlelésével hadd idézzem Hangay Oktáv, kolozsvári tornatanárnak ez ügyre vonatkozó következő szavait: ,,Ifjúságiink nem játszik, vagy csak lazán folyik a mesterség, a tiz éves tanulót már ama bizonyos czifrálkodás fogja el és öregeskedő modorban inkább sétál, csavarog, sárga czipők-, veres keztyük- és nagy botokkal, mint valami kifent gyermekkarikatura, sem hogy a labdát forgatná, vagy gerelyt hajítana a játszóterek pázsitján. Az a sápadt-, pinczenövényszeríí és gyermekies vonásoktól megfosztott arczú tanulókból, a testi munkát restellő s a játékot kerülő ifjúkból toborzódnak a fagyos külsejű szobatudósok, ideg-gyenge kávéház-szutyakolók s a testi s lelki ájulásban szenvedő férfiak, kikben — sajnos — magyar társadalmunk annyira bővelkedik. Itt az ideje, hogy utat törjünk a tespedésen át és felvegyük ... az elejtett fonalat s ne csupán a külföldet utánzó idegen, hanem a feledésbe ment nemzeti magyar játékokat és vissza kell vezetnünk ifjaink társaságába. De hogyan ?" Hogyan ? A városi ügyeket vezetők bölcsességére bizom. Mi tornatanárok a középiskolai ifjúság testi nevelés alapvetőjének (az alább részletesebben kifejtett okoknál fogva) a torna rendszert tartjuk, melynek keretében az ifjúsági játékokat műveltük eddig és szívesen, sőt még intensivebb módon fogjuk művelni ezentúl is, csak adjanak reá az illetékes factorok (2 óránál) több időt és első sorban játszó teret. Testedzésre nemcsak a gyermekeknek és ifjaknak, hanem a szülői házból kikerült fiatalságnak épen úgy, mint az élet színpadára fellépő férfiak- és asszonyoknak is van szükségük. Testünk edzését tovább kell folytatnunk egész életen át-, egész a sírig; mert: „Csak a gyakorlat és használat edzi és javítja az élő anyagot, ellenben a gyakorlás és használat hiánya rontja és gyengíti." Különösen „ülő" századunkban van erre mindnyájunknak nagy szüksége. A ki ismeri ugyanis a testi életszervek leglényegesebb anyagának, a vérnek megújítási és keringési processusát, a tüdő és bőr működését, az ezeket szabályózó izmok és az ezek mozgását agyunkkal közvetítő idegeknek, végre a belső szerveknek, gyomor, máj, vese, lép fontos