Katolikus gimnázium, Miskolc, 1892

4 athletikából. Egyik sem mondhatja, hogy csakis ő áll a görög gymnastika talaján és hogy egyedül ő a művelője a görög „pentathlon"-nak. A testgyakorlatok szükségét belátták hazánkban is. A. magyar fővárosban már 1839-ben alakult egy testgyakorló intézet, mely inkább csak gyermekek számára volt felállítva; élete nem volt hosszú. A negyvenes években a csurgói és nagyenyedi ref. főgymnasmm ifjúsága, Pozsonyban (a Martinengo Nándor intézetében) pedig felnőttek is tornáztak és labdáztak. Az első magyar tornaegyesület azonban csak 1861-ben létesült és végleg csak 1863-ban alakult a mostani „Nemzeti tornaegyesület." Létesítése sok küzdelembe került. A mozgalom lelke, az ügy fáradhatatlan munkása és az építő lelkes kis csapat vezére Matolay Elek Volt. Az egyesület érdeme a magyar tornázás kifejlesztése. Az iskolai tornázás behozatala által állandó emléket és hervadhatlan érdemet szerzett magáuak dicső emlékű volt cultusminiszterünk, báró Eötvös József, ki az 1868. XXXVIII. t. cz. megalkotásával a népiskolában a szellemi neveléshez hozzá illesztette a testi nevelést is. Nemsokára egy rendelete a középiskolákba és a tanító képző intézetekbe űj tantárgynak, a tornázásnak behozatalát rendelte el. Ezzel kezdetét veszi a testi nevelés terén a nagy munka ! Az iskolai tornázás behozatalával megmozdul a társadalom is. Egyre-másra alakulnak a „Nemzeti Tornaegylet" mintájára a tornaegyesületek. Nagy csapás volt az iskolai testnevelés ügyére az, hogy a nagy reformátor, mielőtt e téren való nagy terveit foganatosíthatta volna, 1871-ben meghalt; mert ez időtől azl888/9. isk. évig az iskolai nevelés ügye a szellemi nevelés haladásához képest nem részesült a kellő méltatásban. Figyelemre méltók e 17 év alatt csak a következő intézkedések : a) a közoktatási kormány 1885. évi azon rendelete, hogy az athletikai klubok gyakorlataiban a szülők engedelmével középiskolai tanulók is vehetnek részt (a verseny-érmekre pedig a miniszter 500 frtot adott); b) az 1887. évi 8619. sz. vall. és kozokt. minist, rendelettel kiadott „Gymnasiumi Tanterv és Utasítások"-ban már a testgyakorlásra adott részletes utasítások is helyet foglalnak ; c) „ ... az egészségügyi felügyelet és ellenőrzés tekintetében Magyarország megelőzött sok más művelt államot és még inkább az egészségtani ismereteknek az iskolákban való terjesztése által . . ." (Berzeviczy Álltért). A társadalom azonban a megkezdett úton lassan-lassan tovább építette a testgyakorlás épületét. Az alapvető munkát Matolay Elek és társai kezdték meg a tornarendszerrel, az épület emelésénél azonban részöket követelték 1875. óta az athleta-klubok is. Első volt a „Magyar Athleta-Club", melynek alapítója és vezére gr. Eszterházy Miksa volt. Amazok a németek, emezek az angolok nyomán indultak, egymástól elkülönített álláspontra helyezkedve. A tornázás hívei paedagogiai és hygienikus szempontból szükségesnek, jogosultnak rendszeresnek és mintegy alapvetőnek a testi nevelésnél a tornarendszert vallották ; míg az athletika hívei helyesnek, a nemzeti erősödés alapjául, a magyar vérmérséklettel leginkább megegyeztethetőnek azt a testgyakorlási nemet tartották, melynek főjellemvonása a játék, a traininggel járó verseny és sportszerűség. Az ily alapon működő tornaegyesületeken és athletikai klubokon kívül speciális czélt tűztek ki azután a csolnakázó, korcsolyázó, vívó, velocipedező, lövész- és turista-egyesületek. Mindezen testgyakorló egyesületek, minden belső kapocs, érintkezés és öszszetartás nélkül működtek és a legtöbb működik manapság is. Országos szervezkedés, országos szövetség, egységes alapon való működés eszméjére először a legnépesebb tornaegyesületek ébredtek. Az eszme a magyar Jahntól, Matolay Elektől származott. A fáradhatlan nagy úttörő nem élte meg az eszme diadalra jutását. Meghalt 1883. április 9-én. Négy hónap múlva aug. 5-én követte a halálba méltó