Katolikus gimnázium, Miskolc, 1892

11 okolja e véleményét a sport és a tornászat egymástól eltérő feladatai és ezélja alapján. A sport verseny győztese csak az lehet, ki feladatára külön jól elkészült, míg a tornász rendszeres gyakorlatai útján külön idomítás nélkül is képes elnyerni a győzelmi pálmát. Verseny azonban tornászati szempontból is lehet tornász és tornász, tornászosztály a másik tornászosztálylval szemben (kötélhúzás, gyorsfutás, magasra és távolságra ugrás, rúdugrás és súlydobás.) Végre mellékli az országos tornaversenyre vonatkozó részletes programmját. („Tornaügy" vili. 5. sz.) Összehasonlítva ez utóbbit a végleges programmal, az országos tornaverseny kevés változással az itt kifejtett elvek alapján ment végbe. A testgyakorlás ügyére vonatkozó oly mozgalmas évet befejezte gr. Csáky Albin miniszternek 13v'O. évi nov. 17-én 520G1. sz. alatt a tanítónőképző intézetek igazgató tanácsához s majd pár nap múlva kiegészítésül a leányiskolákra vonatkoztatólag az illető kir. tanfelügyelőkhöz intézett rendelete, melyben ecsetelvén a korcsolyázás hasznát és szükséges voltát, egyúttal megadván a kellő utasítást a jégpályák készítésére, felhívja az intézet vezetőit, hogy a bennlakó és bejáró leány növendékeket a korcsolyázás gyakorlására buzdítsák, abban nekik a tornatanárok és a többi tanerők kellő utasítást és tanítást adjanak. Megemlítem még végre itt, hogy 1890. év végén az országos tornaszövetség elkészítette a tornaverseny szabályait. Az 1891. évnek testgyakorlási ügyünkre nézve legfontosabb mozzanata az első ifjúsági országos tornaversenyre való lázas előkészület és annak megtartása. Az előkészületek közel egy félévi munkát igényeltek. A közokt. minister 1891. január 15-iki kelettel körülbelül 25 „Meghívót" küldött szét, melyben az illetőket a tornaverseny programmjának megállapítása czéljából szűkebb körű értekezletre hívta össze. A meghívóhoz volt csatolva a „Nemzeti Tornaegyesület" előbb ismertetett javaslata előleges tanulmányozás végett. E javaslatra a „Herkules" (VIII. 3. sz.) már előre megjegyzi, hogy azt sem érdekesnek, sem a teljes közlésre érdemesnek nem tartja (csak a leglényegesebb részeit közli). — A meghívóban jelzett torna-enquéte február 10. és 11-én tartatott meg a ministeriumban Berzeviczy Albert elnöklete alatt. A tanácskozás alapjául a meghívóhoz mellékelt tervezet szolgált. Az athleta párti tagok állást foglaltak a tervezet „dísztorna-szerű- programmja ellen; kifogást tettek ellene azért, mert a versenyzés eszméje nincs benne érvényre emelve ; a játék-versenyt illetőleg is hiányos ; a viselhető jelvényt mellőzni nem kell stb. Az enquéte azzal végződött, hogy Lutter Nándor főigazgató elnöklete alatt egy albizottság jelöltetett ki a píogramm részleteinek kidolgozására ; kimondatott, hogy csak azon intézetek vehetnek részt, melyekben a tanulók egész tanév alatt tornáztak és hogy a budapesti alsó osztálybeliek is részt vehetnek a versenyen, végre kimondatott, hogy egy szakférfiakból álló u. n. végrehajtó bizottság fog alakíttatni. — A „Tornaügy" azt jegyzi meg ez enquéteről, hogy a 25 tag közül a szakférfiak száma csak 4 volt. Ezen időre esik a közokt. minister urnák következő három rendelete : 1) az 1891. febr. 9-én 48614/1890. sz. a. kelt rendelete a tanító és tanítónő képezdék igazg. tanáraihoz, melyben felhívja ezeket, hogy a tornatanításra való kiképeztetését komolyabb gondozásban részesítsék és a rendelethez mellékelt a hiányokra vonatkozó kérdő pontokra véleményes jelentést tegyenek. 2) 1891. márcz. 11-én 48614/1890. sz. a. a tank. kir. főigazgatóságokhoz menesztett rendelet, melyben utasítja a középiskolai tornatanárokat, hogy amennyire csak a hely és az idő megengedi, legalább az utasításokban előforduló játékokat részesítsék a kellő figyelemben.